Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)
SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - II. A katolikus plébánia irányítása (1644-1772)
IL A katolikus plébánia irányítása (1644-1772) Az első elöljáró és aminisztrátor Gyöngyösi János atya volt, aki három évig kormányzott. 18 Ugyanabban az 1644. évben, amikor más szerencsétlenség is történt, ugyanis egész Magyarországot a súlyos pestis mételye hosszan fertőzte, így a Rákóczi 19-féle üldözések, másrészt a kegyetlen pestis okozta oly sok temetés ellenére — naponként növekedett, a szeretet könnyekkel locsolt kecskeméti kenyerét nyújtották a népnek. 1673-tól főtisztelendő Szécsény György (kormányzott). Ezt az elöljárót Zatkó Pacifícus kulcsár atyával együtt rabló török pogányok elfogták, majd a Tiszához vitték. Ott a táborban miután megkorbácsolták és gyötrelmesen kínozták őket, azzal a feltétellel engedték el az atyákat, hogy a császáriaknál fogvatartott kálvinista prédikátorokat engedjék szabadon, amit ha nem teljesítenek, keményebb megtorlást helyeztek kilátásba. Ebben az évben 20 történt az igen kegyetlen kecskeméti tűzvész, amelyben a mezővárosi házakkal együtt az öreg Szent Miklós templom és ennek a keleti oldalán lévő kálvinisták fatemploma, a ferencesek kolostora hamuvá lett. Ugyanebben az időben más baj is jött: nagy éhínség és mindenütt elterjedt pestis elérte Kecskemét mezővárost, ezért a katolikus templomot, az iskolát örök jogon átadták a ferences atyáknak. 18. Ekkor még nem voltak házfőnökök Kecskeméten, mivel akkor még nem rendházunk, hanem csak székházunk volt itt. Vezetőjük praesidens (elöljáró) volt. KARÁCSONYI János: 1922-1924.1. k. 96-99. 19. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ( 1630-1648). 20. 1678-ban.
