Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig
Súlyosbította a helyzetet, hogy a késve indulókat a telepfelügyelő Szabadka felé vitte, ahol már utcai harcok folytak. A székelyeket előbb házakhoz szállásolták be, majd október közepén mindenkit a szabadkai malomba gyűjtöttek össze. Október végén a szerb hatóságok összeírták a férfiakat, s a városházán történt kihallgatásuk után a palicsi laktanyába szállították őket. A családjától elszakított 42 férfi november közepén nyomtalanul eltűnt. Az évtizedek során csak annyi vált bizonyossá, hogy a 42 ember közül senki sem tért vissza. A férfiak elhurcolását követően, 1944. november 15-én az asszonyokat és gyerekeket is átszállították Feketeszegre. A szikicsi lágerba összegyűjtött bukovinai székelyeket a jugoszláv hatóságok 1945 február közepén tették vagonba. A vonatokat Szegedre irányították. Egy család összesen 4 kg-os csomagot hozhatott magával, s minden más ruhaneműt, háztartási felszerelést a házakban kellett hagyniuk. A rajtuk levő ruhával, s 3 napi élelemmel, s még mindig az otthonra találás éltető reményével érkeztek meg Magyarországra. A vármegye főispánja 1945 januárjának a végén kapta meg az első hivatalos értesítést a bukovinai magyarok visszatelepítéséről. Akkor sem központi intézkedésről volt szó, hisz a telepítésnek főispáni hatáskörön belül történő elintézését szorgalmazta a belügyminiszteri utasítás. "Szeged szabad királyi város polgármestere jelentette, miszerint a jugoszláv hatóságoktól olyan értelmű megkeresést kapott, hogy a Topolya melletti internálótáborban összegyűjtött 1400 bukovinai család Szegedre való áttelepítése ügyében intézkedjék. Tekintettel arra, hogy Szeged város a mintegy 8000 főből álló csoportot felvenni nem képes, felhívom főispán urat, hogy ezen csoportból 500 főt Gara községben, a többieket pedig ICisszálás községben kell áttelepíteni. Egyszersmind megbízást adok főispán úrnak, hogy ezen ügyben a szükséges intézkedéseket megtegye, a jövőben pedig, ha újabb csoportok áttelepítéséről lenne szó, úgy azt azonnal jelentse^ mely községek volnának ki— Jelölendők a felvételre." A belügyminiszteri utasítás végrehajtására azonban nem került sor, mert jugoszláv hatóságok ezzel csaknem egyidőben a Jugoszláviában maradt székely telepeseket — 1945 februárjában — kiutasították az országból. "Ma jött két székely asszony segítséget, ételt kérni. Bácskából 2000— et áttettek a szerbek a határon, semmit nem hozhattak magukkal. Az egyiknek 3 hónapos kisgyermeke alól még a párnát is elvették. A T. Főnöknő adott nekik meleg levest." — írják a bajai iskolanővérek História Domusuk— ban. Erre újabb belügyminiszteri utasítás született, mely szerint a vármegye területére áttett magyar menekülteket a
