Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
A Népi Magyarország és a német nemzetiségű lakosság
Az 1945—ös őszi választási küzdelmekkel kapcsolatban ismerjük a többi párt jövőre vonatkozó elgondolását. A Szociáldemokrata Párt XXXIV. Kongresszusán elfogadott akcióprogram III. 7. pontja kimondja: "Nemzetiségi politikánk alapelve a teljes Jogegyenlőség és szabadság." B Ennek bizonyára az a magyarázata, hogy a nagy múlttal rendelkező pártban zömmel nem falusi földművesek voltak, hanem nagy tömegben német származású szakmunkások. Források híján nem tudjuk pontosan végig követni az egyes pártok állásfoglalását és azok változását a magyarországi német nemzetiség kitelepítésével kapcsolatban. A megmarad— takból annyi bizonyos: "a kommunista párt teljes súlyával fellépett e mellett, azt támogatta a parasztpárt; a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt, különös tekintettel sváb választóikra, inkább fékezni igyekeztek." eö Az egyes pártok véleménye eltért tehát a svábok kitelepítésének kérdésében. De ezen túlmenően is bizonyos készületlenség és tanácstalanság volt észlelhető 1945 nyarán-őszén a nemzetiségi ügyekben általában. A magyar kormány állásfoglalását, az ország belső viszonyai mellett, sőt annál nagyobb súllyal, a külpolitikai helyzet határozta meg. Balogh Sándor a következőkben foglalta össze azokat a befolyásoló tényezőket, melyek a népi demokratikus hatalomnak a német nemzetiségű lakossághoz való viszonyát, a vele szembeni magatartását meghatározták: "A hitleri Németországnak a második világháborúban az emberiség ellen elkövetett rettenetes bűntettei, amelyekből főleg 1944. március 19—e után a korabeli magyar kormányzat, majd a nyilas adminisztráció is kivette részét, a szövetséges nagyhatalmak állásfoglalásai a német nemzet sorsával és jövőjével kapcsolatosan, és közép-európai politikájuk, a szomszédos államok nemzetiségi politikája, a magyarországi koalíciós pártok bel— és külpolitikai törevései és céljai, amelyek viszont 1947 őszéig, a békeszerződés életbelépéséig csak a szövetséges nagyhatalmak ellenőrzése mellett, annak jórészt alárendelten jutottak, pontosabban juthattak kifejezésre. " A fentebbi megállapításokkal messzemenően egyetértünk, mert tény ugyan, hogy az 1945. január 20—án Moszkvában aláírt fegyverszüneti szerződés Magyarországot elvileg független, szuverén államnak ismerte el, ugyanakkor ennek gyakorlati alkalmazását illetve érvényesítését a Szövetséges Ellenőrző Bizottság — melynek elnöke Vorosilov marsall lett — jelenléte erősen korlátozta. A fegyverszüneti megállapodásban ugyanakkor csupán a háborús bűnösök felelősségre vonásáról volt szó. Ennek értelmében a kormány 1945 első felében több alkalommal kinyilvánította, hogy nem lesz kollektív felelősségre vonás, mindössze a háborús bűnösöket kívánják bíróság elé állítani.
