Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig
lönböztető bánásmódot. Ekkor születtek meg az első Volksbund tagokat összeíró listák is. Sokkal valószínűbb, hogy az akciókat a falvak sváb lakossága szervezte, ezáltal is tiltakozva a pontatlan Volksbund-listák és így a jogtalan elkobzások, s a földigyénylő bizottságokból a szegény, de német nemzetiségűek kirekesztése ellen. Természetesen egyes helyeken ugyanilyen súllyal eshetett latba a volt Volksbundvezetők és tagok szervezkedése is. őket birtokaik megmentésének reménye vezethette ezekben az akciókban való részvételre. A földreform rendelet megjelenése után természetesen a napi sajtóban is a földosztás kérdése került a központi helyre. A Magyar Kommunista Párt március 31—én tette közzé felhívását a Bajai Hírlapban: "A Földigénylő Bizottság kezében a föld! Jól válasszátok meg, hogy kit küldtök oda! Olyan ember legyen, aki nem ijed meg a maga árnyékától, de jegyzőtől, szolgabírótól sem! Akit se megvásárolni, se levenni a lábáról nem lehet, aki kíméletlen lesz a harcban a földesurakkal és lakájaikkal szemben, de hűséggel fogja képviselni a földműves nép ügyét!" S alig néhány nappal később — az április 7—i számban — már ezt olvashatjuk: "Mindenütt lázasan folyik a földosztás munkája. A Földigénylő Bizottságok a község tisztviselőivel vállvetve végzik nemes feladatukat. . . . Amit sohasem hittünk volna — kultúrmérnökök segísége nélkül — egyszerű paraszt emberek mérik föl a földet és bátran állíthatjuk, kifogástalanul látják el feladatukat." Ezekben a napokban lát napvilágot több olyan cikk is,, amely a hazai németség — elsősorban a bundisták és nyilas vezetők — mielőbbi megbüntetését követelik: a bűnösök veszítsék el jogosultságukat meglévő birtokaik fölött és ne igényelhessenek új földet — hangsúlyozzák az írások. A községi földigénylő bizottságok mindenütt igen gyorsan dolgoztak. Ezt a sietséget, a földrevárás évszázados türelmetlenségén túl indokolta az is, hogy sok helyütt az elhagyott birtokok, s az állatállomány nagyarányú pusztulása miatt, a tavaszi szántásokat-vetéseket sem végezték el. Csatalján legnagyobb arányú a visszaesés, mert itt a tavalyinak csak a 25%—a a bevetett terület nagysága, míg a többi faluban 70% körül volt. 00 A gyors munka eredményeként április közepén már közszemlére tették azoknak a Volksbund-tagoknak a névsorát, akiknek a vagyonát elkobozták. A községi földigénylő bizottságok jelentései azonban meglehetősen ellentmondásos adatokat tartalmaznak az elkobozás nagyságára, a földosztás időpontjára vonatkozóan. A jelentések összefoglaló jellege miatt, csak szórványos adataink vannak a Volskbund tagoktól történt elkobzásokra is. Jánoshalmán 33 kat. hold, Mélykúton