Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig

megszerzéséért folytatott harc miatt, pártpolitikai érdekeknek rendelődtek alá egyes döntések — a helyi szervekben, így a nemzeti bizottságokban is. Ott azonban, mint pl. Csikeria községben, ahol még márciusban sem működött egyetlen párt, szakszervezet, vagy társadalmi érdekképviseleti szerv sem, a társadalom különböző rétegeiből állították össze a nemzeti bizottságot, melyben kisbirtokosok, napszámosok, iparosok és a plébános is helyet kapott. Jogkörük szigorú szabályozásával, majd megnyirbálásával egyre kevesebb lehetőségük maradt a nemzeti bizottságoknak az érdemi beleszólásra, a döntésekben való részvételre. Pedig erre a helyi viszonyok ismerete továbbra is kompetenssé tette volna őket. Többször szembekerültek a közigazgatás szerveivel, vagy a kitelepítést végző csoportokkal a helyi társadalom érdekeit képviselve, s autonómiájuk maradványait szigorúan őrizve. Állásfoglalásuk, véleményük érvényesítése érdekében a lehetséges határokig mindig elmentek. A. mélykúti jegyző jelentése csupán egy példa mindezek igazolására: "Népi szervek működésüket rendeltetésüknek megfelelően betöltik. A községi nemzeti bizottság legutóbb már több ülésén foglal— kozott a B—lista végrehajtásával és sérelmesnek tartja, hogy az általa e tekintetben korábban hozott határozatot több esetben egyáltalán nem tartotta szem előtt a bélistázó bizottság és a . határozataival teljesen ellentétesen döntött egyes tisztviselők és egyéb alakalmazottak sorsa felől. Ebben a tekintetben mind a nemzeti bizottság, mind az egyes politikai pártok részéről látszik egyes intervenciós lépések megtételének előjele." Az igazi változások, az aktivizálódás elindítója az 1945 márciusában kiadott földreform—rendelet. Megjelenése után rövid időn belül alakultak meg a földigénylő bizottságok. A Kommunista Párt tagjai már a rendelet megjelenése előtt járták a megye falvait, hogy ott a földigénylő bizottságok összeállításánál és az előkészítő munkáknál segédkezzenek. A vidékre kiszálló párttagokat, mint ahogyan Csanyik József, a Kommunista Párt és a bajai nemzeti bizottság tagja panaszolta, "Csávolyon is, Vaskúton is, Bácsbokodon is kellemetlenségek érték, őt magát pl. Vaskúton több mint egy éjszakára letartóztatták és zárva tartották, Bácsbokodon majdnem megrugdosták őket. Bácsborsodon kilökték a helyiségből." Csanyik József az őket ért incidensekért a reakciós jegyzőkre hárítja a felelőséget. Valószínűleg másról volt szó. Ha a helyi közigazgatás nem is dicsekedhetett igazán demokratikus szemléletű vezetőkkel, az ellenállások magyarázatát mindenképpen több okban kell keresnünk. A felsorolt falvak kivétel nélkül sváb faluk, s a földreform végrehajtásáról hozott 600/1945. M.E.sz. rendelet tette legelőször lehetővé a németajkú lakossággal szembeni hátrányos megkü-