Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)
Orosz László: Szokolay Hártó János várostörténete
csekély jutalmat /Katona két évvel előbb 100 forintot kapott a város föbírájának és tanácsának ajánlott Bánk bánért/ — , egy példányát biztosan megtartotta, s ezt, pontosabban ennek a kiegészített változatát jelentette meg 184ó— ban. Erről a következőket olvashatjuk, szintén a tanácsi jegyzőkönyvben: "Szokolay Hárto János Kecskemét történetét szerkesztetvén és adván ki egy példányt a város levéltárának ajándékozik. Bátor ezen munka némikép hiános, 's némely kitételei nem alapossak mind a melett iparkodása tekintetéből elfogadtatván a város könyv tárába bevétetni rendeltetik, hogy pedig e munkáját a szerzőnek mivel kivánja megjutalmazni ez eránt a vál. köz. felszolittatik." 1 Többek emlitése szerint Szokolay könyvét társszerzőként Tomori Szabó Sándor , a kecskeméti ref. főiskola professzora segitette megjelenéséhez. Először Vahot Imre szól erről Kecskemét és a kecskeméti puszták címü tanulmányának bevezetésében, Gömöri Frigyesre hivatkozva: "Tőle [Gömöri— toll kaptuk meg a többi közt Tomori Szabó Sándor, elhunyt ref. tanárnak Kecskemét városára vonatkozó igen becses történeti, helyi rati és statistikai jegyzeteit, miket Hártó János, versek kíséretében közzétett." Részletesebben ír erről Hornyik János: "az elvénhedt és nehezebb munka általi kenyérkeresetre már tehetetlen embert [Szokolaytl megszánta Tomori—Szabó Sándor akkori kecskeméti tanár, s verseit megsimítva, közben számos és tartalmas jegyzetekkel ellátva, a munkát annyira vitte, hogy a különben csak 740 pár versből álló és ez arányban 4B lapra terjedhető versezet 180 nyolcadrétü lapot foglal." Szokolay felkészültségéről Hornyiknak igen rossz a véleménye: "Szellemi és anyagi tekintetben oly mostoha körülmények között, mint Szokolay volt, — avatatlanul a szakmára, készületlenül a tárgyra, szükségben a kútfőkre nézve, — józan értelmű embernek történelmi munkát kezdenie nem szabad, írnia nem lehet." À későbbi bírálók lényegében Hornyikot ismétlik: "Szokolai Hártó János, a kecskemétiek rögtönző poétája, Kecskemét történetét hold—mezei Berey—féle versekben énekelte meg és nyomtatta ki. A költői mü, mint verses munka, eléggé vizenyős, de a versekhez Tomori Szabó Sándor tanár által adott jegyzetek mindvégig ércekesitik a munkát, és azok a történetíró által elistmeJrésst1 használtathatnak." Hornyik József szintén úgy vélekedik, hogy Szokolay versei rosszak, Tomori Szabó jegyzetei azonban értékesek. Az elmondottak alapján úgy gondolom, három kérdésre kell megkísérelnünk a választ: 1. Müveietlensege és mostoha körülményei valóban teljesen alkalmatlanná tették—e Szokolayt arra, hogy várostörténetet irjon? 2. Milyen módon, milyen mértékben működött közre Tomori Szabó a könyv végső formába öntésében, megjelentetésében? 3. Volt—e a műnek a maga korában valaminő értéke?
