Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Orosz László: Szokolay Hártó János várostörténete

1. Szokolay Hártó János 1781. szeptember 8-án /vagy néhány nappal előbb, az anyakönyvi dátum keresztelésének idejét jelöli/ született Kecskeméten. /Neve több változatban fordul elör Szokolai, Szokolai Hártó, Hártó, Hártó Szokolai — én a müve címlapján szereplő változatott fogadtam el./ Nemesi származású volt, az 1788—i ref. kollégiumi anyakönyv fel is tünteti a neve mellett: "nobilis". Családja a szegényebb sorsú, iparüző városi nemesek közé tartozott, ö maga asztalosmester lett. Folytatott azonban gimnáziumi tanulmányokat is, 1797—ben megtaláltuk a nevét a ref. kollégium Nomina Siudiosorum cimü névsorában is, tehát a felsőbb osztályos tanulók között. Az iskolai anyakönyvek hiányossága miatt azt nem lehetett kideríteni, mikor hagyta abba tanulmányait. Latinul már az alsóbb osztályokban is meg kellett tanulnia; könyvének magyar fordítást is közlő latin idézetei tanúsítják, hogy tudott latinul. Nevével többször találkozunk a ref. kollégium könyvtárának kölcsönzési naplójában. 1839—ben egy latin nyelvű történelmi munkákat tartalmazó kéziratos kollígátumot ajándékozott a könyvtárnak. Minthogy 1819-ben Bécsben folytatott festészeti tanulmányokat, biztosan tudott németül is. A kecskeméti ref. egyház halotti anyakönyve 1853. november 2-án igy nevezi meg az elhunytat: "Hártó Szokolai János művész, Kecsk. tört. leirója". Városában tehát elsősorban művészként tartották számon. 1815—ben a debreceni rajziskolában folytatandó tanulmányaira kapott városi ösztöndíjat. 1819—i bécsi tartózkodását várostörténetében emliti: "midőn a' festés tanulásért ott' üdőmet töltöttem." /15./ Két kecskeméti városképét /1815, 1839/ Karács Ferenc metszette rézbe, s lehetséges, hogy tőle való Katona József első arcképe is. Katonával személyes ismeretségben volt, várostörténetének bevezetésében emliti, hogy jegyzeteit Katona használta saját várostörténetének írásakor. /VII./ Kétségtelen, hogy Szokolay nem volt felkészült törtenész, de azt sem lehet állítani, hogy járatlan volt a történelemben. Számos forrásból idézett, még többre hivatkozott, s tisztában volt azzal is, hogy teljesebb és alaposabb várostörténethez levéltári kutatásokat is kellett volna folytatnia. Müvének Előleges észrevételek címü bevezetéseben írja: "Hogy számos igen nagy fontosságú regi iratok, 's jeles adatok lehetnek városi levél—tárunkban, azt kétségbe sem lehet hozni: de ezeknek fölvitagosítása, köz tudománnyá tétele 's czélirányos rendezése tőlem köz éltem' viszonyainál fogva nem telhetik; de szabad reménylenünk, hogy az ottan tartott, és a' városnak ügyeit sok részben kimagyarázó 's ez által talám sok tudatlanságból és félreértésből, nem ritkán pedig sértő gyanúkból származó zavarokat kiegyenlíthető régibb bizonyítványokat, valaki varosunk' feltünöleg jeles tudományos készületü elöljárói közül nyíl—