Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

18. szazad - 2. Magyar nyelvíí iskoladrámák A piarista iskoladráma megmagyarosodása A hazai iskoladrámnak a prot.est.ans szinjátszás jóvoltából voltak ugyan magyar nyelvű és világias hagyományai, a rendijezsuita barokk uralma idején ezek az értékes kezdeményezések azonban teljesen elsorvadtak. Újabb fejlődés kiindulópontja volt tehát a század első felében virágzó, erősen vallásos—morális célzatú és egyelőre még latin nyelvű iskoladráma. Ennek megújulása és elmagyarosodása jelenthette a magyar dráma történetének elkésett újrakezdését. A vezető szerepet ebben a munkában az a két szerzetesrend játszotta, amely az előző periódusban a latin iskoladrámát felvirágoztatta. De mig akkor a jezsuiták hegemóniája érvényesült, addig most a piaristák kerültek az élre; a jezsuiták feloszlatása után pedig ők vezették tovább az iskoladrámát a világi szinház kapujáig. 1721-ben a magyar piarista rendtartomány különvált a lengyeltől, és megkezdte önálló életét. Számos magyar ifjú lépett tagjai közé, s ezáltal szorosabb lett a kötelék a rend és a magyar társadalom között. Megtelepedtek tehát a nagyobb városokban, nemcsak a nemességgel kerültek állandó érintkezésbe, hanem a nép életét is egyre jobban megismer— ték. Látták és átérezték a nemzet bajait. Mint lelkipásztorok /nagyrészt fölszentelt papok/ fogékonnyá váltak az egyszerű ember lelki gondja-baja iránt; mint tanítók-nevelők fogékonnyá a szellemi szükségletek iránt is. Nekünk hivatásunk, hogy ingyen és főként szegényeket tanítsuk — hangoztatták a korabeli piaristák. A 18. századi piarista tanárok a kor igényeinek megfelelően, színvonalas oktatói—pedagógiai tevékenységükkel a rájuk bízott szegényebb diákokat is lelkileg— szellemileg magasabb szintre kívánták emelni. '"Ök olyan embereket tanítanak — hívja föl rá a figyelmünket a piarista rendtörténettel behatóan foglalkozó dr. Jeleníts István a már idézett írásában — , akiknek számára nemcsak társaságbeli szükséglet vagy nemes passzió a műveltség, hanem tudásukból akarnak majd megélni. Ezért friss és gyakorlati irányú a rend szellemi tájékozódása. A negyvenes /1740—

es — HJ/ évektől kezdve rendszeresen küldik külföldre tehetségesebb fiataljaikat. Róma, Pisa, Firenze nemcsak tanulmányokat jelentett a fiatal piaristák számára, hanem természettudományos iskolát is, tájékozódást a modern bölcseletben, nyelvismeretet, valóban korszerű műveltséget. Ebből a szellemi tájékozódást ! a század második felében vagy vége felé önkéntelenül és elemi erővel nő majd ki az anyanyelvű— ség igénye — színjátszásban, а matemetika és a filozófia