Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

Kecskemét is ilyen szcenikai-dramaturgiai tényezők és megoldások eredményeképp élvezhette a piarista színpad nyújtotta szomorú— vagy vígjátékokat. Az előadások közönségének összevetését majd a második rész summázásakor végzem el. Egy lényeges különbség azonban már e latin nyelvű korszakban is megfigyelhető. A piaristák — szemben a jezsuitákkal — kerülték a pompát. Annak, no

jjy ez х

бУ volt, természetesen anyagi oka is lehetett. Mégis a legfőbb magyarázat rendtörténeti vonatkozású. A rendalapitó Kalazanci Szent József ui. voltaképp ellenezte az iskolai színjátékokat. Ügy vélte ugyanis, hogy azok károsan hatnak az ifjúság nevelésére, ráadásul elvonják a tanulástól. Raiazancius életének avatott tollú írója, Balanyi György /1886—1963/ piarista egyháztörténész a róla irt monográfiájában joggal állapíthatta meg: "Az élet azonban itt is erösebbnek bizonyult az elméJetnél. A divat és a jótevők kegyének keresése, Kalazancius minden idegenkedése ellenére, idővel a piarista iskolákban is szokásba hozták az iskoladrámák előadását. És pedig először, úgy látszik, Csehországban . . . 1639—ben és 1640—ben. " Az első sikerek természetesen továbbfolytatásra ösztönöztek. A teljes tilalom fenntartása mindig nagyobb nehézségbe ütközött. Az 1637. évi egyetmes káptalan úgy akarta megkerülni a nehézséget, hogy az előadások engedélyezését a generális , illetve a provinciális tetszésétől tette függővé. Kalazancius egy újabb káptalanon ismét kimondatta, hogy a piarista iskolák növendékei sem piarista házakban, sem egyebütt nem szerepelhetnek szini előadásokon. De hiába: a haladó idő és a korszellem hamarosan túltette magát minden korlátozáson. Mármost ami a pompát, a diszletet illeti: a piarista tanárok, ha már engedtek a kor kívánalmának, legalább annyiban igyekeztek teljesíteni alapitójuk óhaját, hogy rendszerint egyszerűbb darabokat írtak, vagy — hogy Kecskemét dolgában óvatosak legyünk — taníttattak és mutattattak be. Meg kell még jegyeznünk itt azt is: a piaristák — annak ellenére, hogy a barokk hatását /cikornyás címek, drámastruktúra stb./ nem kerülhették el ők sem — egyszerűbb, követlenebb modort vittek a drámairásba. A két rend, vagyis a jezsuiták és a piaristák dramatui— giai és drámaírói útja a jezsuiták 1773—

as feloszlatásáig együtt fut. A most emiitett sajátosságok — immáron kifejezetten piarista vonatkozásban, de természetesen Kecskeméten is! — érvényesek lesznek az alább vázolandó második korszakra, a magyar nyelvű drámáéra is.