Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

Korezt-dráma elnevezése; immár a második olyan a latin nyelvű darabok sorában, amelyik a magyar történelem dicsőséges korából veszi témáját, és a magyarságtudatot is fejleszteni kívánja a játszókban is, a nézőkben is. A nevek önmagukért beszélnek: De Salamoné Rege Hungáriáé corona exuto a Geysa eí Ladislao. /Salamonról, Magyarország; királyáról, akit Géza és László a koronától megfosztott. Koretz Orbán nevével még később, újabb két iskoladráma elöadatásakor találkozni fogunk. Megint egy fontos mozzanat az iskola történetét illetőer: 1754—ben megnyitották a poétikai és a retorikai osztályt is, és igy az intézet most már hatosztályos gimnázium lett. Minden bizonnyal ez a tény lehetett az ösztönző arra — vagy e döntő változás örömének tudható be — , hogy ugyanezen 1754—

es esztendőből négy latin nyelvű iskoladrámáról maradt följegyzés. Közülük kettő Schintall Glycerius /1723—1782/ nevéhez fűződik. Az egyik Plautus-parafrázis, -adaptáció avagy —utánzat lehet, mert a címe: Poenulus Plautinus /kb.: Plautusi tréfa/. A másik dráma a történelemből választja témáját: Antigonus, Macedonum rex, in nece tlithridati inferenda deiusus. /Antigonus, a makedónok királya, aki a Mithridatesz ellen tervezendő gy

ilkosságban csalódott. z

37 Szintén 1754-ben adatja elő Bot Ma Albert /1729-1778/

38 а sorrendünkben immár 15. latin nyelvű darabot: De Sancto Ladislao Hungáriáé Rege adversus Salomonem in se saepius rebellem triumphante címmel. /Szent László magyar királyról, aki az ellene többször is lázadó Salamon fölött diadalt aratott./

311 Ez már a harmadik — s mindeddig utolsó — magyar történelmi témájú mű latin nyelven előadva. Végül e termékeny esztendő negyedik iskoladrámája Szomy Lajos /1730-1802/ nevéhez kapcsolódik.* A betanított darab témája a biblia ószövetségi részére — a Bírák könyve 11. fejezetére — támaszkodik: Imprudens Jephte votum /Jefte oktalan fogadalma/. Színi élményben ugyancsak bővelkedhetett az 1756. esztendő is a kecskeméti piarista iskolában. Homolay Tádé /1727-1783/*

2 történelmi tárgyú darabbal kezdi az évet: De Gilimere, Vandalorum rege /Gilimerröl, a vandálok királyáról/.*

3 őt követi Emmerich Vince /1720-1759/** antik, mitológiai témaválasztású darabjával, ún. "actio allegoricá" —val: Juppiter oboedientiam Palladi Juventutem Regni sui seribit heredem, reluctantem varie coercet. Magyarul nagyjából ezt jelenti: "Juppiter a Pallasnak engedelmeskedő ifjúságot országának örökösévé teszi; amikor tiltakoznak, ezt különféleképp hárítja el". Es szintén 1756—ból való a Kuriss Adám /1732-1794/ ö betanításában előadott történelmi vonatkozású iskoladráma: De Hermenegil

do, Leovigildi, Gothorum regis /iíio /Hermenegildröl, Leovigildnak, a gótok királyának fiáról/.