Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

1757-ben két újabb iskoladráma-előadásról maradt följegyzés. A latin nyelvű kecskeméti darabok sorában éppen huszadikat Szel ess Bálintnak /1722-1760/ köszönhetjük. A dráma címe: De Corbulo Sene sub titulo: Fraus et dolus nemini patrocinantur /Az öreg Corbulusról, ezen cím alatt: a csalás és a csel senkinek sem kedvez/. Ugyanebben az évben a föntebb már említett Homolay Tádé ismét adatott elő darabot, történelmi témát dolgozva fel: De Augusto Caesaré et Caracotta praedone publico /Augustus Caesarról és Caracotta nyilvános rablóról/. Időközben a régi, 1730-as iskolaépület rozogasága miatt újabb építkezés vált szükségessé. 1758-ban Rákóczy Miklós házfőnök és igazgató egyrészt rendbe hozatta a régi iskolaépületet, mástrészt új épületrészt húzatott a poétikai és a retorikai osztály számára. Ez lett aztán az ún. piarista konviktus, amely 1938—ig állt a piaristák telkének azon szögletén, ahol jelenleg is Erdösi Imre emléktábláját olvashatjuk. Még ebben az évben, tehát 1758-ban a már korábban két mű kapcsán is említett Korecz Orbán újból tollat ragad, és bibliai tárgyú — a Királyok II. könyvének 1. fejezetében olvasható történetet feldolgozó — színdarabot adat elő immár az új épületben vagy legalábbis /jó idő esetén/ előtte: Amalecita, qui delata ad Davidem Saulis corona occisus est, qoud spe praemii a se Saulem interemptum Htentiretur /Az amalekita férfiú, akit — midőn Dávid már megszerezte Saul koronáját — megöltek, mert jutalom reményében azt hazudta, hogy ő ölte meg Sault/. A következő esztendőben ugyancsak ö a betanító. Az újmü: tiegabasii arrogantia /Megabasius gőgje/. A latin nyelvű előadások föltehetően utolsó évtizede 1762—ben Kecskeméten találjuk az első olyan jelesebb piarista drámaírót, akiről a Magyar Irodalmi Lexikon is 34 53 szépen megemlékezik : Horányi Eleket, /1736-1809/. Prónai Antal azonban kiderítette, hogy az általa ez évben előadatott két dráma egyikének sem ő a szerzője, hanem egy Cíaus Antal nevű jezsuita. A darabok címe: Themistocles, illetve Stilico. Ez az utóbbi immár a 25. a latin nyelven előadott kecskeméti darabok sorában. Jó tollú vagy legalábbis jó dramaturgiai érzékű betanító lehetett az a Karába Ágoston*

7 nevű piarista /1731-1802/, aki ittlétének egyetlen tanévnyi ideje alatt 3 színdarabbal is megörvendeztette diákjait és a nézőközönséget. 1766—

ban két darab is szerepel neve mellett a följegyzésekben: egy nyilván farsangi bohózat, amelynek a címe "Plautina una in Bacchi feriis" /Egy plautusi darab Bacchus ünnepén/, valamint egy Actio oratoria megnevezésű előadás. Ez