Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)
Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához
világkép szintézisét, élménnyé tette diák és hallgatóság számára az iskolában tanult keresztény heroizmus esz— menyeit." Tegyük hozza: e szintézis egyik összetevőjeként lehetetlen észre nem venni a mindinkább tendenciózussá váló iskoladráma—előadást ! Hosszú csend követi ezt az ünnepélyes alkalmat; a "legközelebbi" előadásról, a sorrendben a tizedikről majd 1751—ben lesz adatunk. Közben ugyanis pest is járvány tombolt /1738—39/; s talán a gyásznak méltánylandó megnyilatkozása, hogy — az áldozatul esett számos piarista tanár, diák és templomos hivő miatti fájdalomból is — abbamaradtak a játékok. Komédiának nincs helye; a tragédiát maga a korabeli Kecskemét szenvedése, megpróbáltatása jelenti. A latin nyelvű, piarista iskoladráma fénykora Kecskeméten: az x750— es években Fénykornak nevezzük ezt az évtizedet, mert nincs az 1715—tői 1776—ig terjedő időszakban még egy olyan évtizednyi periódus, amely alatt ily szokatlan bőséggel adattak volna elő iskolai színjátékokat a kecskeméti piaristáknál. Kilenc év leforgása alatt 14 játékról esik említés. A fénykort természetesen csak a számszerüség tekintetében merjük hangoztatni; a színvonal dolgában újra elfogadjuk Tarnai Andornak a latin nyelvű drámák kapcsán való — korábban már idézett — megállapítását. A 10. dráma, amelyről említés történik, Cziffkay István /1717-1755/ nevéhez fűződik. 32 Már 1751-et írunk, de még mindig — és jó néhány későbbi iskoladráma esetében is — divatja van a barokkra jellemző cikornyás, hosszú cimnek. Ennek a minden bizonnyal történelmi tárgyú előadásnak ti. ez az elnevezése: Aequa Bilanx, sive Calo—Joannes Catacunzeni inique throne potient is per vindicem Nemesim tela retundens in solium relatus. A meglehetősen konyhalatinra valló szövegezés értelme kb. igy adható vissza: "Igazságos Bilanx /kettős mérlegserpenyo/, azaz: Calo—Joannes, aki a trónbitorló Catacunzenus trónjára a bosszuló Nemezis által — a fegyvereket elhárítva — visszakerül". Csak sajnálhatjuk, hogy a Prónai Antal által e század elején még látott színlap vagy program időközben, a háborúk forgatagában elveszett, megsemmisült sok egyébb hasznos forrással együtt. 1752-ben Korétz Orbán piarista /1725-1808/ 3 * két darabot is előadatott. Az egyik — mint Kilián István irodalomtörténész szíves közléséből megtudtam — valószínűleg a bibliából ismert tékozló fiú történetének vándormotívumára épül. Címe ui. ez: De Landelino ex Juveni optimo pessimo facto. Kb.: "Landelinusról, aki az igen jó ifjúból a legrosszabbá lett". Még inkább figyelmet érdemlő a másik
