Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)
Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához
az iskola számára, és ide költöztekték át. az ifjúságot.. Mielôt-t. a következő iskoladráma—előadást említenénk, szóljunk néhány szót a piarista templom ügyéről is! Amikor 1724-ben a rendtagok és diákjaik átjöttek az új rendházba, visszaadták a római katolikus plébániának a Szent Mihálykápolnát, és csak a Homoki—kápolnába jártak istentiszteletre. Ez azonban messzebb is volt, meg téli időben úgyszólván alkalmat1 am volt a misehallgatásra. Épp ezért 1729—ben Demka Sándor házfőnök a rendház alsó folyosóját elzáratta, és kápolnává átalakíttatta. Ez azonban kicsinynek bizonyult az ifjúság, ilieve a hívek számára. Szükségesnek látszott, hogy igazi templomot építtessenek. 1729—ben, Szentháromság vasárnapján volt a templom alapkőletétele. 1735—re készült el a templom szentélye a főoltárral. Végre teljesült a piaristák és hiveik régi vágya. Jsteoladrdma a Piarista—templom föl szent élésekor A későbbiek folyamán — a 19. , sőt a 20. századi kipillantás alkalmával is — még látni fogjuk, hogy a piarista szerzetesrend gyakorlatában, pedagógiai életvitelében mennyire megnyilvánul az iskola és a templom kölcsönössége. Voltaképp erre az 1735- Szentháromság vasárnapi t empl onts zent el ésre vezethető vissza az a szokás, hogy egyházi ünnepségeket kötnek össze iskolai ünnepi megmozdulásokkal. A kecskeméti piarista templom szentélyének megáldását ott a helyszínen hittudományi tárgyú diszvizsga előzte meg — nagy nyilvánosság előtt. A templomban ezután az első mise celebrálása következett: ez egyben primiciája volt a fiatal Zákovics Lukácsnak, akiből később itt házfőnök lett. A misét ismét egy iskolai aktus követte: egy színdarab elöadatása. A színdarabot az iskola "praefectus"—a, azaz igazgatója, OszZdnyi Ferdinánd /1705-1742/ adatta elő diákjaival. Címe is az alkalomhoz illő volt: De Valenie sanctissimam Trinitatem negante Ariano impertore. Magyarul: Valens ariánus császárról, aki tagadta a Szentháromságot. Egyébként a Szentháromság vasárnapja attól fogva a mai napig a piarista templom ún. búcsúünnepe. A játék színhelyét illetően fönmaradt az a följegyzés, hogy mindez a templom előtti térségen zajlott le. Figyelemre méltó Szentgyörgyi Andrásnak, a korábban már emiitett piarista rendtörténésznek éppen ezen esemény kapcsán papírra vetett értékelő summázása: "A kecskemétiek egy álló esztendeig emlegették, hogy olyan szép napjuk még nem volt. Ezekkel a megnyilvánulásaival az iskola nemcsak pótolta akkoriban a koncert, szinház és film művészi élvezetét, hanem aprópénzre váltotta a barokk katolikus
