Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

katolikus egyház /plébánia/ a piaristák gondozására bízta a Homoki Kisboldogasszony— és a Szent Mihály—kápolnát, amely ugyancsak közel esett az iskolához és ideiglenes lakóhelyükhöz is. "A magyarországi katolikus restauráció szolgálata más színeket adott a piarista feladatoknak az alföldi mezővárosokban, mint a felvidék többé—kevésbé müveit protestáns polgárai között egy századdal korábban. Itt nem meghódított terepet akarnak visszafoglalni. Vallási vitáról nem olvasunk a kecskeméti ház történetében" — írja a rendház és az iskola történetének avatott ismerője, a sajnos korán elhunyt piarista rendtörténész, Szentgyörgyi András /1920-1971/.

11 Valóban: hitviták helyett az elhanyagolt katolikus népréteget óhajtották a piaristák az új katolikus kultúra szintjére emelni. Nagy emberszeretettel tudtak utánajárni akár a város környéki tanyák és puszták szegény magyarjainak is. És ezeknek az egyszerű, vallásos embereknek a világában nemcsak a prédikációk értek el hatást, hanem a kegyesiskola vallásos ihletésű hultűrprogramja is. Ennek volt és maradt is hosszú időre sikeres megnyilvánulása az iskoladráma— előadás. Nem tudjuk pontosan, hol tarthatták ezeket az előadásokat. Lak- es munkahelyükről már föntebb szólottam. Föltételezhető, hogy ezekben, vagy talán — ha nyári előadásról volt szó — akár a szabad ég alatt mutathatták be őket. Bizonyára szívszorongva várták a tanárok is és a diákok is a legeslegelsö előadást: vajon lesz—e sikerük. Iskolához nem szokott gyerekeket kellett azonnyomban remekeltetniük. Esetlenül mozogtak ezek a néha már kamasz ifjak; beszédük is nehézkes lehetett: annál is inkább, mert latinul kellett beszélniük.Igaz: nem klasszikus latinsággal, hanem az ekkor divatozó vulgo, azaz "konyhalatin" frazelógiáját erőltetve— emlézgetve. A História Domus /háztörténet/ tanúsága szerint azonban városra szóló sikert arattak. Állítólag ennek az előadásnak láttán határozta el Temesvári János, a szegedi főbíró, hogy az ő városába is meghívja és le is telepiti a piaristákat. A legelső kecskeméti piarista iskoladrámának nem tudjuk a címét, de még a szerzőjét sem. Erről, az 1715 augusztusában bemutatott iskoladrámáról a már emiitett háztörténeti följegyzés szűkszavúan ennyit közöl csupén: Kovácsovics Pál "produx.it act iunculam", azaz: "színre vitt egy kis darabot". ICovácsovics /1682—1750/ volt a kecskeméti gimnázium első igazgatója. Szlovák anyanyelvű volt, de magyarul is tudott. A színdarad betanításában Bieliczky Ágoston, földije és rendtársa szintén közreműködött.