Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

revételekre van joga." Ezt éppen a Pest vármegyei nemzeti bizottság szögezte le, jóllehet olyan személyt érintő határozatról volt szó, akit az igazolási eljárás mellőzésével alkalmaztak. Pest vármegye főispánja is hasonló módon nyilatkozott, amikor leszögezte: "a törvényhatósági bizottságok, képviselőtestületek hatáskörét intézkedéseikkel ne sértsék," hiszen az nem fordulhat 119 elő, hogy helyettük más szerv érvényesítse akaratát. A központi hatalom részéről ezek az intelmek nagyon logikusak voltak, de a nemzeti bizottságok nem érthették és sérelmesnek is találták azokat. Az évek során újra és újra kérik, hogy mondják meg: "mi a hatásköre a nemzeti bizottságnak", de a gyakorlatban megfoghatatlan elvárásokon, szépen hangzó általánosságokon kívül 12 0 egyéb instrukciót soha nem kaptak. A Pest vármegyei nemzeti bizottság megfogalmazásában ez így hangzott: "feladata... minden vonalon a kezdeményezés és így elsősorban a demokratikus gondo1 21 latnak az életbe való átvitele...". Nem volt más a helyzet azokon a településeken sem, ahol jó volt a munkakapcsolat a helyi közigazgatás és a nemzeti bizottság között. Gyakran előfordult, hogy a közigazgatás vezetője kérte ki a nemzeti bizottság álláspontját, főleg olyan ügyekben, amelyeket központi utasításra (miniszteri utasítás, alispáni rendelet stb.) a nemzeti bizottsággal is véleményeztetni kellett, de ezek is felemás módon valósultak meg, elsősorban amiatt, mert 1945. őszét követően a Magyar Kommunista Párt végképp lemondott a nemzeti bizottságokról és gyakorlatilag nem számolt velük többé.