Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

III. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Bács-Bodrogban 1945. március - július között alakították meg szinte mindenütt a nemzeti bizottságokat, ugyanez kissé hamarabb, május tájékán történt meg Pest-Pilisben. Összetételükre vonatkozóan írásos utasításnak nem találtam nyomát, de központi irányelvek azért születtek. Gyakorlatilag a koalíció pártjai és a szakszervezetek azonos számú képviselői alkották a bizottságokat, általában 2-2 vagy 3-3, a városokban esetleg több taggal. Ez nem jelenti azt, hogy már a megalakulás pillanatában 12, 18, vagy több tagból állt valamely nemzeti bizottság, hiszen a már működött pártok és a szakszervezetek (kezdetben esetleg más érdekvédelmi szervezetek) tagjaiból alakultak. Ennek vizsgálatakor az derült ki, hogy Pest-Pilisben a munkáspártok (MKP-SzDP) jelentek meg a leghamarabb és velük szinte egyidejűleg a Független Kisgazda Párt, míg a Nemzeti Paraszt Párt szervező munkája nagyon elenyésző sikerrel járt 1945 elején. Bács-Bodrogban viszont a Szociáldemokrata Párt nem tudott tért hódítani, inkább a Magyar Kommunista Párt, de méginkább a Független Kisgazda Párt és a Nemzeti Paraszt Párt szerzett híveket és alapított ebben az időszakban helyi szervezeteket. A Polgári Demokrata Párt sem 122 itt, sem ott nem jutott jelentős szerephez. Midenütt gyakorlat volt, hogy amikor a nemzeti bizottság megalakulása után új helyi pártszervezet jött létre, az is tagokat delegált a testületbe. Hartán például 1945. április 13-án megalakult a nemzeti bizottság s Magyar Kommunista Párt 4, a Független Kisgazda Párt, és a szakszervezet 3-3 képviselőjéből, de három hónappal később már a Szociáldemokrata Párt is képviseltette ma123 gat. Kecskeméten a Nemzeti Paraszt Párt 1945. februárjában, a Polgári Demokrata Párt áprilisban küldött tagokat a testület124 be. 1945 nyarára valamennyi nemzeti bizottságból eltűntek viszont az egyházak és egyéb szervezetek (ipartestület, gazdakör stb . ) képviselői. A nemzeti bizottsági tagok behívásával kapcsolatban a kecskeméti nemzeti bizottság által megfogalmazott elvi álláspont vált gyakorlattá: "bármelyik párt teljes szuverenitást élvez azon a