Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

IV. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK FELADATAI Dolgozatom utolsó részében a nemzeti bizottságok működését hatékonyságuk szempontjából vizsgálom. Kiválasztottam a legfontosabbakat a rájuk rótt, legnagyobb hangsúllyal szereplő feladatokból. E vizsgálat első lépcsőfokán az Országos Nemzeti Bizottsággal foglalkozom. Úgy tűnik: rendkívül szoros az összefüggés az ONB létrehozása és a nemzeti bizottságoknak szánt alapvető feladat megoldása között. Éppen ennek sikertelensége példázza nézetem szerint a legjobban, hogy a nemzeti bizottságok nem feleltek, mert nem felelhettek meg a Magyar Kommunista Párt elvárásainak. Történeti szakirodalmunk igen kevés figyelmet szentelt eddig az Országos Nemzeti Bizottságnak. Ezt a hiányt nem tudják természetesen pótolni jelen dolgozat megfigyelései, csupán néhány, a helyi forrásokban is tükröződő adalék ismertetésére vállalkozhatnak . Az Országos Nemzeti Bizottság - illetőleg a nemzeti bizottságok országos szervezete - létrehozásának gondolata 1945 márciusában fölmerült a koalíciós pártok pártközi megbeszélésén. Ekkor mégsem szerveződött meg a demokratikus pártok Országos Vezérlő Bizottsága, jóllehet megalakítását nyilvánosságra is hozták. A kérdéssel foglalkozó tanulmány szerzői az okokat abban látták, hogy a Magyar Kommunista Párt figyelme az újjáépítésre, az üzemi bizottságokra és a szakszervezetekre irányult, a nemzeti bizott18 9 ságok ekkor háttérbe szorultak. Ehhez csak annyit kell hozzátenni: a mellőzés nagyon fontos oka volt az is, hogy a Magyar Kommunista Párt vezetőinek elvárásait a nemzeti bizottságok nem tudták megvalósítani. Nem .férhet kétség ahhoz, hogy az elvárások legfontosabb eleme, amit az MNFF pártjainak 1945. március 19-i értekezletén egyértelműen meg is fogalmaztak: "a nemzeti bizottságok... a nép politikai mozgatásának a szervei a reakció elleni 190 harcra." Az igazolási eljárások sikertelensége volt a csalódás egyik oka, hiszen annak lényege egy új hivatalnok-gárda csíráinak megteremtése lett volna, elsősorban a közigazgatási apparátusban. Ehhez képest az történt, hogy ezek a bizottságok