Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

amelyeknek tagjait a nemzeti bizottságok küldték ki és felügyelték munkájukat - gyakorlatilag mindenkit igazoltak. Bajáról pontos adatokat sikerült találni. A városban 1945-ben 3 igazoló bizottság működött, ezek 5532 személyt bíráltak el (közalkalmazottakat, magánalkalmazottakat, "szabad értelmiségieket", iparosokat, kereskedőket), akiknek csaknem a fele, 2687 egyén közalkalmazott volt. Az igazolási eljárások során az összes elbíráltak 95 (ezen belül a közalkalmazottak 94) H-a kapott igazolást. A fennmaradó 5 Ч-ot a következő hátrányokkal sújtották: feddés, vezető állásra alkalmatlannak minősítés, áthelyezés, nyugdíjba küldés, népügyészség elé utalás, iparengedély megvonása. Állásvesztésre összesen 3 személyt ítéltek, akik viszont 191 nem közalkalmazottak voltak. Nem lehetett más eredményük az igazolási eljárásoknak, hiszen azzal az MKP egyértelműen elégedetlen volt: "tűrhetetlen, hogy a lanyha igazoltatások folytán egyre-másra visszajönnek állásaikba a régi rendszer szekértolói... Tűrhetetlen, hogy a népbíróságok csak a kis nyilas bűnözőket sújtják, az igazi felelősök pedig jelentéktelen büntetésekkel ússzák meg..." így szólt a Magyar Kommunista Párt 1945. máju192 si konferenciájának határozata. A régi, reakciósnak titulált középosztály kiszorításában sem, más konkrét dologban sem vitték előbbre a nemzeti bizottságok az MKP politikáját. Elsősorban azért, mert e testületek szinte sehol sem voltak a kommunista párt "előretolt hadállásai", már csak azért sem, mert összetételük ezt nem tette lehetővé. Ráadásul, ahogyan konszolidálódtak a háború utáni viszonyok, ahogyan sorra-másra kiépültek az államhatalom helyi szervei, úgy lett egyre formálisabb a nemzeti bizottságok működése. Mégis, 1945. nyarán, amikor Vorosilov marsall a SZEB elnöke közölte a miniszterelnökkel, hogy a jaltai konferencia értelmében országgyűlési képviselőválasztásokat kell tartani Magyarorszá19 3 gon, ismét megnövekedett a nemzeti bizottságok ázsiója. Nem lehet véletlen, hogy éppen ekkor, minden valószínűség szerint a választási előkészületek lázában alakították meg az Országos Nemzeti Bizottságot (1945. IX. 4.). Programjában is erre történt utalás: célja, hogy az "erőket összefogja és céltudatos következetességgel vezeti Zígy!7 a demokráciának, az új magyar életnek 19 4 megfelelő irányba."