Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

1944. november 14-ével, Solt felszabadításával fejeződtek be a hadműveletek.

4

^ Addig, ameddig Budapesten, illetve Budapestért, az akkori közigazgatási székhelyért súlyos, sok áldozatot követelő harcok folytak, a Pest vármegyei közigazgatási hatóság újjászervezéséről szó sem lehetett. A megye - általunk vizsgált - részén is a legalsó szintű helyi hatóságok szerveződtek újjá elsőként, bár megkísérelték a magasabb közigazgatási egységek, a járások munká47 janak megindíttatását is. Hasonló volt a helyzet a megye két felén abban, hogy niként a Bácskában, ezen a részen is sokan teljesítették a kiüríttetési parancsot: a közigazgatás vezetőinek és a vezető értelmiségi ré48 tegnek nagy része elmenekült. Ezen a vidéken is a szovjet katonai parancsnokságok tették meg, illetve szorgalmazták az első, a közigazgatás újjászervezéséi: célzó lépéseket. Spontán népi kezdeményezésről, -amelynek eredményeképpen egészen új típusú hatóságok, jogalkotó és jogszolgáltató szerepet is vállaló testületek jöttek volna létre, nincs adat a forrásokban. A nagyobb településeken, elsősorban a városokban megindult ugyan a szervezkedés, legkorábban az MKP helyi szervezetei rendezték soraikat. Viszont olyan testületek, amelyek öntevékenyen szerveződve, a helyi hatóság szerepkörét és a politikai cselekvést is elvállalták, nem alakultak az akkori Pest Megye déli részén. 1944-ben szerveztek ebben a régióban is nemzeti bizottságokat, ám létrejöttük nem spontán módon történt. Szükséges a Bács-Kiskunra vonatkozó adatokat megelőzve, egy Hajdú megyei példát említeni, mert Kaba községben szinte ugyanaz történt, mint Kecskeméten és föltehetően minden olyan településen, ahova az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága küldöttei eljutottak. 1944. december 18-án futár (Futó Zoltán újságíró) érkezett Debrecenből Kaba községbe, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága felhívása alapján - különféle testületeken, szervezeteken keresztül ide értve a nemzeti, és más elnevezésű népi bizottságokat is - válasszanak küldötteket a Nemzetgyűlésbe. A községi elöljáróság ezért összehívta a három működő politikai párt 5-5 képviselőjét, akik bizonyos tagokkal (törvénybíró, vezetőjegyző, református lelkész stb.) kibővülve megalakították a köz-