Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

tóber 27-én viszont már arról hallunk: "a közigazgatástól függetlenül létrejött a Vörösőrscg"; tehát a munkástanács az élet minden területén hatalmi pozíciókat szerzett. ^ A rendelkezésemre álló forrásanyagból a munkástanács rövid ideig tartó, önálló ténykedéséről, főleg hatalmi pozíciók kiépítésének menetéről nem derült ki több. Az mindenesetre tény, hogy november lQ-e, tehát a városi tanács megszervezése után sem mondott le pozícióiról, sőt újakat szerzett, és alapvetően befolyásolta a város mindennapi életét. A központi kormányszervek létrejötte után egyre csökkenő befolyással bírt. A hatalomból való kiszorításának menete azonban már a város nemzeti bizottságának történetéhez tartozik. Szinte ugyanabban a pillanatban, amikor Baján megindult a közigazgatás, a szovjet hadparancsnokság a megyei munkát is beindíttatta. Elég súlyos volt a helyzet. Ennek két speciális oka volt. Az- egyik ok, amely tulajdonképpen az egész tárgyalandó korszakon át meghatározó tényező volt: Bács-Bodrog nemzetiségi vidék, jelentős számú németajkú lakossággal. A vidékre erős Volksbund-mozgalom is jellemző volt, s jóllehet ennek exponensei többnyire elmenekültek, az otthon maradók még akkor is féltek, ha erre német hangzású nevükön kívül egyéb okuk nem volt. Félelmeiknek, mint tudjuk, reális alapjaik voltak.^

6 Már csak emiatt sem igen találkozunk - Baja kivételével - öntevékeny politikai szervezkedéssel ezen a vidéken. Méginkább nehezítette az.ott lakók életét, és gátolta politikai szervezőmunkát, hogy a terület határvidék. Különösen 1944-ben okozott gondot, hogy az országhatár képlékeny volt. Csak a fegyverszüneti egyezmény megkötése után tisztázódott a határkérdés.^ Az országhatár kijelölése, "meghúzása" nem vetett véget egycsapásra az incidenseknek. Takáts Endre, Baja város vezetője arra is felhatalmazást kapott a szovjet parancsnokságtól, hogy állítsa helyre a megye köz3 8 igazgatását. Vármegyei kormánybiztossá (!) nevezték ki. Az indokolás így hangzott: "Nevezett parancsnok szükségesnek látja, hogy az egész területen (tudniillik a bajai, bácsalmási, jánoshalmi járásokban) az irányítás egy kézben: a városvezető kezében maradjon. Egyben úgy látja helyesnek, hogy a bajai városi tanács 39 intézze egyelőre a községek felsőbb irányítását. A városi ta-