Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)
delet, amely a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szólt, a nemzeti bizottságok vonatkozásában semmiféle változást sem fogalmazott meg. 1 ^ E testületeket továbbra is olyan politikai szervezeteknek tekintették, amelyeknek egyetlen feladatuk a közélet demokratizálása: az új hatalom jogforrásai voltak és elvileg azok is maradtak. Legföljebb annyi történt, hogy az említett rendelet megjelenése után valóban gomba módra szaporodtak a nemzeti bizottságok, s a vizsgált terület szinte valamennyi településén megalakították azokat. Mielőtt megvizsgálnánk, hogy a "jogforrás alapállás" milyen cselekvési lehetőségeket kínált nemzeti bizottságainknak, meg kell ismerkednünk azzal a néhánnyal is, amely 1945. január 4-e előtt alakult meg. Bács-Bodrog vármegye Magyarországon maradt települései közül, Horthy proklamációját három nappal megelőzve, 1944. október 12-én elsőként Csikéria községet, majd 1944. november 2-án Szeremlét érte el a Vörös Hadsereg, ezzel be is fejeződtek itt a 19 hadmozdulatok. De a háború még nem ért véget: Baját pl. 1944. november 22-én, december 15-én, sőt 1945. február 21-én is német 20 bombatámadások ertek. A kiüríttetési parancsok természetesen ide is eljutottak, s a 21 közigazgatás vezetői jórészt teljesítették is azokat. A közigazgatás szinte teljesen megbénult, vonatkozik ez elsősorban a megyei törvényhatóságra. A volt megyeszékhely, Zombor már nem tartozott Magyarországhoz; jóllehet sok tisztviselő menekült az anyaországba, Bács-Bodrog vármegye, mint közigazgatási hatóság 22 gyakorlatilag nem létezett. Forrásaink tanúsága szerint a szervező munka a terület legrangosabb településéről, az 1944. október 20-án felszabadított Bajá23 ról indult el. Egy 1944. október 22-én kelt jegyzőkönyv szerint a "város orosz ezredes katonai parancsnoka" felhívta a helyükön maradt - 62 ilyen volt a városban - közigazgatási tisztviselőket, hogy a 6 otthon levő vezető állású közül válasszanak "városvezetőt". Feladata volt, hogy indítsa újra a közigazga, 24 tást, szervezze meg a város mindennapi életét. A hivatalnokok választása Dr. Takáts Endre városi főlevéltárnokra esett, aki ily módon Baja város vezetője lett. Baján rendkívül erős, élő hagyományai voltak a Tanácsköztársaságnak, sőt sok, addig háttérbe szorított 19-es veterán, volt
