Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták házszerzési viszonyaik Kecskeméten

nevét viseli, az engedély özvegyére is kiterjesztetik. Ezen házszerzési engedély az évenkénti 4 pfrt fizetés terhe alatt volt 1845. é. December 22-ig, midőn a Választott Közönség önkéntes indítványára Millhoffer István orvos úr folyvást kitün­tetett érdemei tekintetéből a városi Tanács által elengedtetvén, helyette azon ház a rendes adófizetés alá helyeztetett. Az ötödik ilyetén különös engedélyt Hellsinger Móricz és Simon testvérek nyerték meg, 1833-ik évben. Ezeknek attyuk a legtehet­ségesebb helybeni izraelita kereskedő még 1029. évi Január 23-án folyamodott a városi Tanácshoz, s általa bemutatott feltételek alatt kért fiai számukra házszerezhetési engedélyt; de mivel az egyik feltétel homályos szavaiból tulajdoni jogra lehető kilá­tást olvasott ki a Választott Közönség, a kért engedély meg nem adatott. 1833-ik évi Márt. 1-én a két testvér ismét folyamodott, minden közteherviselést megajánlottak, és a tulajdoni jogról nyilván lemondottak, de a Választott Közönség oly terhes feltéte­leket kivánt szabni, melyeket a folyamodók el nem- fogadhattak, s miután a két testület kebeléből kinevezett vegyes bizottság ál­tal szerkesztett feltételeket sem fogadta el, végre a városi Ta­nács a királyi Resolutió értelmében a köztük ki nem egyenlittet­hetett tárgyat az Úriszék elhatározása alá terjesztette, mely 1833. é. November 26-ik napján a következő feltételeket állapí­totta meg: 1. Folyamodóknak szabad maguknak e város kebelében akárhol egy házat, egy háztelket megszerezni, azt magok nevére átíratni s 30 esztendeig mintegy zálogban bírni és használni; de 2. Azon háztelken, az önként megajánlott katonakvártélyon ki­vül, egyedül maguk s famíliájuk szükségére s kereskedésük kényel­mére megkívántató épületeket tetethessenek, más idegeneket akár személyes, akár kereskedési tekintetből bérbe fogadni nékiek sza­bad nem lészen; ügy 3. Nem lészen nekik szabad a városi Tanács engedelme nélkül, megszerzendő házukban árus boltot nyitni; lia mindazáltal a váro­si Tanácstól, akire ezen kérdésben forgó esetben a főméitóságú Földesuraság úri jussainak fentartása s igy a bolt iránti alkudo­zás is bizatik, egy árus bolt nyitására engedelmet nyerhetnek, költsönös megegyezéssel megállapítandó esztendei befizetés mel­lett nyilt boltot is tarthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents