Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])
Jegyzetek
Jegyzetek 1. Hornyik megállapítása az 1836. évre, mint határkőre, nem pontos. Ismeretes, hogy II. József 1785-ben rendeletileg felszámolta az örökös röghözkötöttséget, s az 1790-91. évi XXXV. tc. a jobbágyok szabad költözködését is törvénybe iktatta. Tehát az 1836. évi IV. tc. megjelenésének már döntő előzményei voltak. Vö.: Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás. II. József visszavonja rendeleteit. Bp., 1978. 88-90. p.; Magyar törvénytár, 1740-1835. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1901. (a továbbiakban Magy.tvtár, 1740-1835.) 183-185. p.; Magy.tvtár, 1836-1868. 15-17.p. 2. Az emiitett főrabbi Löw Lipót volt. A témához tartozó alapvető történeti munkája: A zsidó eskü múltja, jelene és jövője Pest, 1868. 3. Hornyik várostörténeti munkájának IV. kötete 1866-ban jelent meg Kecskeméten, az igért folytatás azonban elmaradt. 4. E megállapítást ("... még csak ideiglenesen sem tartózkodott.") határozottan cáfolják a következő bekezdésekben található adatközlések. 5. praefectus=felügyelő, előljáró., commissio=meghagyás, itt: engedély 6. A zsidó konyha és bormérés bérleti összegének mértéke is mutatja, milyen nagy számban látogathatták már akkor a zsidók a kecskeméti vásárokat. 7. Schlachter, sakter=a zsidók vallási előírásai szerint a rituális metszést, az állatok levágását csak képzett metsző végezhette. Kisebb hitközségekben a sakterek egyszersmind előimádkozók és templomszolgák is voltak. 8. A "két nyirés" a juhnyirásra vonatkozik. A zsidó kereskedők bérelhették a "város mázsáját", tehát igen fontos szerepük volt a gyapjúfelvásárlásban. 9. Az 1794. évi július 10-i tüz alkalmával 913 ház és 20 malom teljesen leégett a városban. A károsodott zsidók neveit is összeírták, mely összeírás szerint a "companiának" hét háza rongálódott meg, 1943 Ft értékben. A hitelezők állandó sürgetését sem tudták elhárítani: tartozásaik összege 7151 Ft volt, s hiába kérték ennek hét év alatti törlesztését. A csőd rövidesen bekövetkezett. B-KML IV. 1504. h. Városi hirdetések, 1808. ápr. 3.; IV. 1504y. Vegyes ir. 1794. sz. nélk.; IV. 1504. g. Kérelmek, 1795-1796. 120 sz. 10. Másutt is megfigyelhető, hogy Hornyik igen gyakran -szinte önkéntelenülhasználja, veszi át a forrásokban található kifejezéseket. 11. conventionatus=szegődött béres 12. contractus=szerződés; subordinatio=alárendelés 13. A görögök bevándorlása Kecskemétre 1690 körül kezdődött. Ittartózkodásuk, tevékenységük lényeges írásos szabályozója az 1721. évi szerződés volt. Minderre ld.: Petri Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században Cumania III.k. Kecskemét, 1975. 17-72.p. 14. Szent György napja=április 24. Európa nagy részében e napot a tavasz kezdeteként tartották számon. 15. Választott Közönség (lat. Electa Communitas) vagy más néven Külső Tanács. Ld.: Bálintné Mikes Katalin: Kecskemét város Tanácsa a XV-XIX. században. In.: Bács-Kiskun Megye múltjából II. Szerk. Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1979. 16. beneficium=haszonvétel, jövedelem 17. "szemercze", szömörce=meszes talajon tenyésző, cserzőanyagot tartalmazó cserje. 18. Mint látható, a zsidó mesteremberek valójában céhfelállítására kérték engedélyt. Bizonyítja ezt egy korabeli tanácsi vélemény is: "Egyéberánt ezen Társulatot némely tekintetben úgy is lehet tekinteni, mint czéhet... lehet úgy is, mint csak egyszerű Jóltevő Társulatot;" B-KML. IV. 1504. b. 1847. 13.sz. A zsidó iparosok másutt is kísérletet tettek önálló céhszervezet alakítására, de királyi privilégiumot az ország egyetlen zsidó céhe sem kapott. Dóka Klára: A pest-budai céhes ipar válsága (1840-1872) Bp., 1979. 122. p.
