Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.

való". Ezek után az esküt is zárt ajtók mögött tették le A választások e kivételektől eltekintve a nép szavazati többségével történtek, a szavazók köre azonban az idők során többször változott. A redempciót követő időkben még az egész lakosság, majd csak a redemptusok jelentek meg és közfelkiáltással választottak. A városokban, később minden helységben, személyenként szavaztak, melyet a jegyzőkönyvbe is bevezettek. A szavazók számát évenként összeadva kitűnik, hogy az még a legtöbb szavazást felmutató években is csupán töredéke a lakosságnak, de még a redemptusoknak is. Ezért hozták létre az úgynevezett "voksoló testeket", melyekről a testületi szerveknél volt szó. A választásokon való megjelenésre a kerület is gyakran felszólította a lakosságot, és a büntetéssel való serkentés is rendszeres volt. 1300-tól a jászkunok közgyűlési határozata szerint a földes gazda, ha személyesen nem tudott megjelenni a szavazáson, maga helyett fiát, vagy más tekintélyes fér131 fi családtagját is elküldhette . Ennek ellenére az 1323-ban hozott kerületi határozat, mellyel egységesen a "voksoló testekre" kívánták ruházni a

1 bíróválasztás jogát, a gyakorlatban nem vált be. Igaz, ezekbe a testületekbe az irredemptusok és mesterek is bejutottak, ami a redemptusok körében ellenszenvet váltott ki. A bíróválasztást követően a tanács, majd a külső tanácsok létrehozása után a két testület együtt, megválasztotta maga közül a többi tisztségviselőt. Ez a választás már zárt ajtók mögött, a nép kizárásával történt. így választottak másodbírót, perceptort, gazdát, árvák attyát, bor- és székbírákat, inspectorokat és a rendészet tisztségviselőinek vezetőit: hadnagyokat, politikai inspectorokat és tizedeseket is. Valamennyien a kerületek által megszabott formula szerint esküt tettek a tanács és a főbíró előtt. A választott tisztségviselők kötelességei A vezető szerepe minden téren a főbírót illette. Ö rendelkezett utalványozási joggal, minden kiadást csak jóváhagyásával teljesíthettek. A nagyobb összegek kifizetésére a tanács hozzájárulásával, illetve a kerületek engedélyével adhatott utasítást. A főbíró elnökölt a tanács ülésein, és a tanács törvényszékén. A kisebb panaszokat személyesen ítélte, ezekről külön naplót vezetett. Kötelessége volt a tisztségviselők választását segíteni, azokat feladataikra figyelmeztetni, tanítani. Jelenléte egy-egy közigazgatási akciónál, adásvételnél,