Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
egyezségnél, panaszos ügy kivizsgálásánál egyben a hitelességet is szolgálta. Aláírása és pecsétje hitelesítő hatályú volt. A redempciót követő években a beneficiális kasszát is a főbírák kezelték, később a másodbíró vagy a quanti perceptor. Ezek a tisztségek az 1770-es években váltak szét, de még 1792-ben is figyelmeztet a Jászkun Kerület, hogy a legnépesebb és legnagyobb jövedelmű városokban, Berényben, Karcagon, Halason, Félegyházán a főbíró csak a bíráskodási és közigazgatási dolgokat vigye es folytassa Az említett városokban, ahol még nem volt, elrendelték a perceptori hivatal létesítését. A perceptor csak a közkasszát kezelje, róla évenként számadást készítsen! Ugyanekkor rendelték el a halasi és félegyházi szokás szerint, Jákóhalma, Jászdózsa, Mihálytelek és Felső Szt. György kivételével az oeconomus - gazda - választását, kikötve, hogy mind a perceptor, mind az oeconomus írástudó és számadáshoz értő személy legyen, s míg törvénytelenséget nem követ el, hivatalát állandóan viselje. 1792-ben közgyűlési rendszabás egységesítette a főbb tisztségvielők kötelességeit 133 . A főbíró után rangban a másodbíró következett, aki: Minden közigazgatási dologban a főbírót segítette. Az árendákat és közjövedelemben készpénzeket beszedte, arról kézikönyvet vezetett. Minden kiadást és fizetést a tanács írott határozata mellett teljesíthetett, magát a vásárlást a városgazda végezte. Év végén minden bevételről és kiadásról számadást készített, s azt a tanácsnak felülvizsgálatra beadta. A közmunkák rendjére, az igaz sor megtartására felügyelt. Az adószedő vagy perceptor rangban a harmadik legfontosabb személy a helység igazgatásában. Feladatai : A kivetett adónak a nótárius által készített lajstroma szerint az adót beszedte, a befizetést a lajstromba és az adószedő palétájára följegyezte. Akiktől az adót nem tudta beszedni, azok ellen végrehajtást kért. Kézikönyvet tartott, jegyezte a tartozásokat. Az insurrectionalis pénzt beszedte. A katonaság számára szükséges portiot: kenyeret, abrakot, szénát, gyertyát, tűzifát, konyhai és istállóbeli eszközöket megszereztette a gazdával, attól átvette és azokra vigyázott.
