Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
Kiskunhalas közigazgatása és levéltára
KISKUNHALAS KÖZIGAZGATÁSA ÉS LEVÉLTÁRA I. Kiskunhalas közjogi helyzete és társadalmi szerkezete Kiskunhalas fennállásának legrégibb okleveles bizonyítéka 1408-ban kelt. Halas kunszék nevét 1451-ben oklevél említi, ugyanekkor - bár itt tartják a kiskunok törvényszékét - a város földesúri tulajdonban van, birtokosa a Hunyadi család. 1490-től Halas Corvin János tulajdona, majd hosszú pereskedés után a Török család birtokába került. 1541-ben, amikor a török csapatok megszállták budát, Halas Török Bálint földesúri tulajdonában volt. Török Bálint 1550-ben halt meg török fogságban, s birtokai is török kézre jutottak. A török uralmat azonban már korábbról, 1542-től számíthatjuk, amikor Halas - Szegeddel egyidőben - behódolt. Közigazgatásilag a budai vilajethez tartozott s ezen belül a szegedi szandzsákba, melynek irányítója a szegedi várban tartózkodó bég volt. A szandzsákba több járás, nahije és törvényszéki kerület, kazi &rtozott. Halas mint szultáni város a bajai kázában a bajai kádi bírósága alatt állt. 1566-ban törökdúlás következtében elpusztult és 3 évig lakatlan puszta volt. Szokoli Musztafa budai pasa engedélye és parancsa alapján 1569-ben újból benépesült. A békés időszak 1596-ig tartott, amikor ismét elpusztult, és 1626-ig lakatlan volt. Ekkor baranyai betelepülők népesítették be. A feléledt települést a török adóigazgatás 17 ház után adóztatta. Halas, bár adózott a töröknek is 1643-1696-ig, mint Pest vármegyébe tartozó helység, a királyi adót is fizette. E kettősség mellé 1689-ben belép a harmadik igazgatási tényező, ugyanis Eszterházy Pál nádor Halast a kun kerületbe tartozónak nyilvánítja, s 1690-től fizeti is a város a nádornak járó taksát. 1693-tól Halas nevébe is bekerül a kun szó az ekkor készült pecsétben már mint Kun Halas szerepel. A nádornak járó taksát 1701-ig fizetik, majd 1702ben a Jászkunság eladatásakor Kun Halas is a Német Lovagrend birtokába kerül. Ebből az időszakból említésre méltó, hogy 1721-ben a lovagrend engedélyezi a város számára 3 országos vásár megtartását. Sorsa a későbbiekben azonos a többi jász és kun helységgel, együtt szenvedik el az eladatás majd elzálogosítás időszakát, és együtt vesznek részt a redempcióban is. A város társadalmi szerkezete a redempciótól kezdve megegyezett a többi
