Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

Kiskunhalas közigazgatása és levéltára

jász és kun helységével. Lakosai 1769-ig teljes egészében református vallásúak, ekkor Mária Terézia rendeletére hozzájárultak a katolikusok betelepedéséhez. 1769-től tehát református és katolikus vallású lakosok is éltek a városban, s ez a közigazgatásban is tükröződött. A tisztségek választásánál ugyanis figyelembe kellett venniük, hogy mindkét vallási felekezet képviselve legyen. Számos nemes is volt a lakosok között, 1761-ben a nemes családok száma már 45, s a későbbiekben egyre többen kaptak nemességet az itt élők közül, de a beköltözők között is találhatók nemesek. A Jászkun Kerület társadalmának bemutatásánál említett adómentességért és a közszolgálatok alóli felmentésért indított nemesi mozgalom 1790-ben a halasi nemesek kezdeményezésére keletkezett. II. A közigazgatás szervezete II. 1. Testületi szervek II. 1.1. A tanács A város irányítását már a török uralom alatt is a tanács intézte, élén a főbíróval. Az 1723-ban készült első városkönyv szerint a tanács 12 tagból állt. A tanácsnokok száma változó, többnyire 12 fő, de voltak évek, amikor a főbíróval együtt 16 fő volt. A szenátorok választása a többi kun helységhez hasonlóan történt, azzal az eltéréssel, hogy míg más helységekben a nótárius nem tartozott a testületbe, Halason több évben is szenátor az első nótárius. A tanács üléseit hetenként két alkalommal tartotta 1795-ig hétfőn és szombaton, attól kezdve, keddi és pénteki napokon. 1799. decemberétől az adásvételek lebonyolítására minden hétfőn külön tanácsülést tartottak. Mivel a tanács hatáskörét a Jászkun Kerület közgyűlése szabályozta, az azonos volt a többi kerületbeli helységével. Egy-egy megüresedett tanácsnoki helyre általában több személyt - tudunk olyan esetről is, amikor két szenátori helyre 10 főt - jelöltek. A választásoknál, mivel a tanácsnokok tisztségüket életük végéig viselték, - ha arról öregségük vagy betegségük miatt nem mondtak le - csak az "elöregedett" szenátorok helyett választottak újat. Ismereteink szerint a halasi id. Péter István 50 évi, Szüry Sándor 37 évi, Túrőczi István 40 évi szenátorság után mondott le,