Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
halogatta a döntés meghozását. Érdekes, hogy ugyanabban a közgyűlésben, mely vonakodott a nemesi kiváltságok érvényét a kerületeken belül elismerni, számos nemes ember vett részt, hiszen a redemptusok mellett, közülük került ki a közigazgatás vezető rétege. A kapitányok szinte kivétel nélkül, a jegyzők és táblabírák jelentős többsége nemes volt. 1795-re a kérdés annyira elmérgesedett, hogy a halasi nemesek megtagadták a közzsolgálatok viselését, s az őket megdorgáló tanács bíróságát nem ismer34 tek el . A Jászkun polgárok és az ott lakó nemesek harca valamennyi kerületben helységre átterjedt. 1802-ben végre az országgyűlés felkérésére, a rendek kívánságára a főkapitány ígéretet tett, hogy az ügyben a "privilégiumainkkal meg edjeztethető és a törvényeknek is eleget tevő lépéseket" megteszi 33 . Felkérte a tanácsokat, dolgozzák ki javaslataikat. A több mint tíz éve húzódó vitában 1803. november 7-én született döntés. A közgyűlési határozathoz előzetesen, 1803. október 29-én, a nádor - a kunok legfőbb bírája - hozzájárult. A határozat szerint, hogy a nemesek személyes szabadságát illetően a törvények érvényben maradjanak, de a Jászkun Kerület 1745-ös privilégiumait se sértsék meg, elismerték, hogy méltán kívánhatja a nemesség személyes szabadsága megtartását, de nem kívánhatja, hogy a közterhektől "mellyek a privilégium szerint minden lakost egyformán érdeklik" kivétessenek 3 ^. A kerületbeli nemesek ennek értelmében a szokásban volt személyes szabadságokban megmaradhattak. A határozat kimondta: a. Személyektől adózni nem köteleztetnek. b. Senkinek a kérésére büntetőjogi ügyekben nem vethetők börtönbe, míg törvényesen be nem idéztetnek s el nem marasztaltatnak. Polgári dolgokban a többi polgártársaikkal egy törvény és bíróság alatt állnak. c. Quartélyost házaikban nem szállatnak, a helységben tartózkodó katonaság élelmezését pénzzel válthatják meg. d. A katonai forspontozástól mentesek, de nem mentesek a gazdasági élethez vagy a polgári igazgatáshoz kapcsolódó forspontok alól. e. Az olyan utak és hidak töltésére, amelyből gazdasági hasznuk nem származik, nem köteleztetnek. Intézkedett a közgyűlés a katonatartás megváltásának módjáról is, kikötve, hogy a megszabott összeget azon helységek nemesei is fizessék, ahol nincs katonaság, hiszen "az immunisatio közönségesen minden nemesre tartozik, ... s nem tsak a quartély adástól hanem a quartélyadásának kötelességétől is feloldoztatnak" . További megszorítás volt, hogy a háború vagy nagyobb
