Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
és kunok személyük után adómentesek voltak, de vagyonuk után nem, fizették az állami contributiokat, viselniük kellett a katonai beszállásolás terheit, és az önkormányzat költségeit. Az adók elosztásáról önkormányzatilag intézkedtek. A nemesek jogi helyzetét a terület kiváltságos jogi helyzete behatárolta. Földesúri jogokkal nem élhettek, mert a polgárok /lakosok/ sorába felvett jobbágyok az összes lakossággal egyenlő szabadságot élveztek, az 1753-ban keletkezett nádori rendelet 22. pontja szerint: "Mivel a nemes Districtusokban nemesek is vannak, és laknak, ezek magok nemességét a főkapitányok előtt, más törvénytudók jelenlétében is legitimálhassák, és ezen investigate nékünk felküldettessen. Ezzel mindazáltal semmi jurisdictiót magokra ne vehessenek, hanem a többi lakosokkal egy sorban álljanak míg a Districtusokban laknak" 32 . Az elszórtan előforduló, a nemesi előjogokat, adómentességet és személyes szabadságot hangoztató megnyilvánulások eredményeként a kiskunhalasi nemesek írásos beadványban kérték a tanácstól és egyidejűleg az országgyűléstől is nemesi jussaikba s szabadságaikba való visszatételüket. A beadványban felpanaszolták, hogy mint "eddig ugy mostanis a törvények a Felséges Királyi parancsolatok rendelései ellen nemesi praerogativánknak sértésére és elnyomására jószágainknak a királyi adó fizetésére való beiratására és azon Királlyi adónak megfizetésére kénszerittettünk" 33 . A Jászkunságban ugyanis a nemesek személyüktől nem adóztak, de jószágaiktól igen. A tanács e fontos és az egész űászkun Kerületet érintő kérdésben nem mert dönteni, a kérést a közgyűlés elé terjesztette. A kiskunhalasi tanács úgy vélte, hogy a nemesek felmentése a királyi adózás alól, a kerületek kezdetektől gyakorolt szokásai, igazgatása és rendtartása ellen van. Ugyanakkor veszedelmes is, mivel a kerületek portáinak meghatározásakor a nemesek jószágait is felvették, s ha azokat most kihagynák, a teher a kevesebb személy bíró és tűrőképességét erősen próbára tenné. Oly fontos döntés előtt állt tehát a közgyűlés, mely a helységek belső békéjét, gazdasági és politikai életét egyaránt befolyásolhatta. Az évtizedekig meglévő egyetértés, a közös jászkun sors elismerése többé nem állt helyre, csupán nyugalmasabb és viszályoktól terhesebb időszakokról beszélhetünk. A mozgalom nem volt egyedülálló az országon belül. A nyíregyházi nemesek, akik addig szintén belenyugodtak a közös teherviselésbe, 1705-től kezdték jogaikat követelni. A halasi nemesek beadványára a kerületi közgyűlés egyre
