Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
rátol függnek, a közigazgatási kérdésekben országos főhatóságuk a helytartó+ ; 12 tanács 1751-ben az országgyűlés által is megerősített 24 pontból álló rendtar) tást adott ki a királyné, mely részletesebb ugyan az 1745-ben kiadott privilégiumnál, de lényegében megegyezik azzal. A Jászkun Kerület függetlenségét fennállása alatt mindvégig megtartotta, azt csupán II. József törölte el, amikor a kerületeket 3 évre Pest vármegyéhez csatolta. A jászkunok á jogsértés megszüntetését kérve az 1791. évi 67. tc-el kiküldött országos bizottságnak bemutatott elaborátumban 46 privilégi- , umot mutattak fel szabad kiváltságolt jogi helyzetük és önkormányzatuk bebizonyítására. Ismételten leszögezték, hogy "1. Az ország nádorának fennhatósága alatt, úgy a közigazgatás, mint a bíráskodás tekintetében a vármegyéktől független autonómiával és jurisdictióval bírtak, amely jurisdictio gyakorlásában az országos nemesekkel egy tekintet alá estek... 3. Mint "Universitas" az országos nemesek közé számláltattak... 6. Tizedet, kilencedet, avagy egyéb taxát jószágaik után nem fizettek, valamint vám és harmincad fizetésétől is mentesek voltak... 7. Jus patronátus illette őket... 8. Italmérési joggal bírtak... 9. Földesúri hatalom alatt nem állván, birtokaik a magyar korona hatósága alatt álltak"Az országgyűlés visszaállította a Jászkun Kerület régi jogállását, sőt országgyűlési képviseletet is nyertek. Ez újonnan elnyert jognak is megvoltak a történelmi gyökerei, ugyanis a jászok és kunok mint universitas az 1292. és 1298. évi országgyűlésen már résztvettek, de később egészen 1791-ig nem gyakorolták az idők során feledésbe merült jogot. A nádor főbírói tisztét szintén korábbi jogszabály, az 1485. évi Articuli de Officio Palatinatus - a nádori törvények - 11. cikke szabályozta, mely a kunok főbírájának hivatalát, törvény szerint is, a nádori hivatallal kapcsolta össze. A nádor főbíró szerepe a Jászkunság eladatásakor lényegében megszakadt, s ezt az 1745. évi privilégium állította viszsza. Az 1799-ben keletkezett, József nádor által megerősített, jászkun statútum 13 pontja 1876-ban a kerületek különállásának eltörlésekor hatályát vesztette, egyes pontjai azonban tovább éltek a szokásjogban, s így a megyei szervezetbe való beolvadás után is érvényesültek. Papp László, Kiskunhalasi népi jogéletéről''' 4 szóló munkájában a két világháború közötti gyűjtésre hivatkozva, számos olyan jogszokást talált, melyek a jászkun statútumokhoz vezethetők vissza. Leggyakrabban az öröklésről szóló cikkelyt alkalmazták. Az említett jogszabályok alapján szembetűnő, hogy számos olyan jogot él-
