Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
volt, majd 1951-ben az USA-ban telepedett le, s a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságában a kulturális ügyeket intézte. 1955-ben újjáalakította a Keresztény Demokrata Néppártot. 1958- ban tagja lett a Magyar Bizottságnak (a Magyar Nemzeti Bizottmány jogutódjának).; 301 Barka Imre, dr. (?-?): tiszti főorvos. A népjóléti miniszter a 46 309/1945. V. számú rendeletével 1945 decemberében Bács-Bodrog vármegye és Baja thj. város tiszti főorvosi teendőinek ellátásával bízta meg. Szolgálati székhelyéül Baja várost jelölte ki. Hivatalát 1945. október 20-án foglalta el. Törvényhatósági bizottsági tag 1946-1949-ben.; 104, 290, 366 Bánhidy Ferenc, dr. (?-?): politikus, törvényhatósági bizottsági tag. Az 1945. január 27-én alakult Bajai Nemzeti Bizottság elnöke. A PDP delegálta 1945. május 12-én Baja város törvényhatósági bizottságába rendes tagnak. A törvény- hatósági bizottság tagja 1945—1949-ben.; 44, 302 Bányai J. (?-?): garai főjegyző. Dr. Takáts Endre bajai polgármester 1945. január 14-i, pénzügyminiszterhez intézettjelentését vitte Debrecenbe.; 296 Bem, Józef (Tarnów, 1794. március 14. - Aleppo, 1850. december 10.): lengyel szabadsághős, magyar honvéd altábornagy. 1830-1831-ben a cári uralom ellen harcoló lengyel felkelés tábornoka. A felkelés leverése után Franciaországba emigrált. Az 1848. októberi bécsi forradalom egyik katonai vezetője. Bécs eleste után felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. 1848. november 22-től honvéd tábornok, november 29-től az erdélyi sereg parancsnoka. 1849. március végére megtisztította Erdélyt, májusban Perczel Mór csapataival együtt a Temesközt a császári csapatoktól. Április 3-án altá- bornaggyá léptették elő. A magyarországi hadsereggel való egyesülés meghiúsulása után ismét Erdélyben harcolt. Segesvárnál (július 31.), Nagycsűrnél (augusztus 6.) döntő vereséget szenvedett a cári, majd Temesvárnál (augusztus 9.) az osztrák csapatoktól. Augusztus 7-től a magyar seregek fővezére. A világosi fegyverletétel után Törökországba emigrált, és belépett a török hadseregbe. Haláláig Murad Tevfik pasa néven Szíria katonai parancsnoka volt.; 444 Bernhart Sándor, dr. (Baja, 1889. május 5. - New York, 1984. március 28.): jogász, tiszti főügyész, polgármester. 1906-1910 között a budapesti, 1910— 1911-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult. Itt szerzett 1911-ben jogi doktori oklevelet. Budapesten 1913-ban ügyvédi vizsgát tett. 1914-1918-ban a bajai városházán önkéntes munkát végzett a katonai szolgálatot teljesítők helyett. Városházi állásáról Baja 1918. november 13-i megszállását követően mondott le. 1920- 1926-ban Budapesten, 1926-1929-ben Baján ügyvédkedett. A törvényhatósági bizottság 1929. december 16-án tiszti főügyésszé választotta meg. Ezt a tisztségét 1937. október 9-ig töltötte be, amikor is a törvényhatósági bizottság Baja város polgármesteri tisztségét bízta rá. Állását 1937. október 9. - 1945. június 4. között töltötte be. 1944 októberében családjával a Dunántúlra menekült, onnan Budapestre mentek. 1945 márciusában tértek vissza Bajára. Itt igazolóbizottság elé állították és megfosztották polgár- mesteri állásától. 1946-ban a létszám- csökkentési bizottság nyugdíjazta. 1961- ben feleségével az Egyesült Államokba vándorolt ki. Baja város posztumusz díszpolgárává 1991-ben választották.; 28,29,30,31 614
