Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
Béla Gyula, dr. (?-?): fogalmazó, városi tanácsnok, törvényhatósági bizottsági tag. Törvényhatósági bizottsági tag 1946-1949-ben, a kisgyűlés tagja 1949-ben. 1944. április 17-én lépett Baja város szolgálatába. Az 1945. augusztus 25-i közgyűlés, mint I. osztályú fogalmazót az I. fokú rendőri büntető bíráskodás ellátásával bízta meg. A 243. számú létszámcsökkentő bizottság az 1946. augusztus 30-i közgyűlésen végelbánás alá vonás mellett a közszolgálatból 1946. augusztus 1-jei hatállyal elbocsátotta, és nyugállományba helyezte. 1947 januárjában helyezték vissza állásába. 1949- ben azonban fegyelmi eljárás indult ellene, amelynek eredményeként felfüggesztették állásából. Ennek oka pedig az volt, hogy nevezett április 30-án éjjel a május 1-jei, munka ünnepére kifüggesztett plakátokat letépte. Május 10-én a polgármester szolgálattételre szólította fel, ám Béla Gyula dr. ismeretlen helyre távozott, ezért a polgármester állásáról lemondottnak tekintette és beszüntették az ellene folyó fegyelmi eljárást is.; 51, 58,236, 298, 300,319, 531 Biks (?-?): kapitány. Baja szovjet város- parancsnoka 1944. október 20. — 1944. december 15. között.; 49, 218 Borbíró Virgil, dr.; Bierbauer (Nagye- nyed, 1893. március 6. - Budapest, 1956. július 25.): építészmérnök, építészeti író. A müncheni műszaki egyetemen Th. Fischer tanítványaként végzett (1916), doktorált (1920), a MTA tagja (1. 1948- 1949; tanácskozó tag 1949; tagsága helyreállítva 1989). Az országos lakásépítés miniszteri biztosa (1918-1922), önálló tervezőirodát nyitott (1922). A budapesti székesfővárosi Elektromos Művek üzemi építkezéseinek vezetője (1925-től). Befejezte a Reichl Kálmán által elkezdett kelenföldi áramfejlesztő telepet (1926- 1933); transzformátorállomást épített a budapesti Városháza udvarán (1927), a Hungária körúton (1930) és a Vajda Péter utcában (1934). Jelentős műve még a budaörsi repülőtér (Králik Lászlóval, 1935 1937). Építésügyi államtitkár (1947— 1949). A korszerű építészet és városépítés egyik fő népszerűsítője. Budapest új építési szabályzatának egyik kidolgozója. Több vidéki város rendezési tervének elkészítője. Építészettörténeti tevékenysége is jelentős. A Magyar Művészeti Tanács képviselőjeként 1949. február 6-án részt vett és felszólalt a bajai Városi Múzeumban Rudnay Gyula tiszteletére rendezett gyűjteményes kiállításon.; 88, 518 Borbíró (Vojnics) Ferenc (eredeti neve: Vojnich Zélics Ferenc József), dr. (Szabadka, 1879. február 27. - Ligonier(Penn- sylvánia, USA), 1962. december 31.): polgármester. 1897. november 4-én Szabadkán a főispáni hivatalban beosztott írnok. 1902. május 13-án Szabadkán köz- igazgatási gyakornokká, július 31-én harmadik osztályú aljegyzővé, december 20-án a város közgyűlése első aljegyzővé választotta. 1897-1904 között a budapesti tudományegyetem jogtudományi karára jár. Jogtudományi tanulmányait 1904. december 21-én fejezte be, ekkor avatják az államtudományok doktorává. Szabadkán 1906. június 30-án helyettes tanácsnokká nevezték ki. Feladata a város kulturügyeinek intézése volt. 1908. december 10-én Szabadka város főjegyzőjévé választották. 1915. október 9-én Baja város közgyűlése polgármesterré választotta. Baját 1918. november 13-án szerb csapatok szállták meg. December 3-án lemondott polgármesteri tisztségéről. December 17-én megtagadta az eskü letételét a Narodna Upravára. A szerbek 1919 szeptemberében Valjevoba internálták. 1920 júniusában innen megszökött, júliustól Kalocsán banktisztviselő. 1921 augusztusában tért vissza Bajára. 1921-1937. október 9. között ismét Baja polgármestere. 1931-ben nevét 615
