Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Összefoglaló
Összefoglaló A kötet bevezetője röviden szól a polgármesteri tisztség jogi háttérről, vagyis a törvényekben, rendeletekben és a városi szabályrendeletekben a polgármesterre rótt feladatokról. Ezt követően összefoglalja Baja város polgármestereinek 1851—1949 közötti működését, a közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzései alapján részletesebben taglalva az 1944- 1949 között történteket. A bevezető ismerteti továbbá a kötet felépítését, és szól a közlés módjáról. A kötetben közzétett tanulmány 14 fejezetben foglalja össze a közölt dokumentumok tartalmát, ezáltal is megkönnyítve az egyes témákban kutatók munkáját. Az olvasók és a kutatók a kötetben közzétett 50 darab 1944-1949 között keletkezett dokumentumból tájékozódhatnak a helyi közigazgatás és az államrendőrség újjászervezéséről, a politikai pártok újjáalakulásáról, ezek helyi képviselőinek magatartásáról, az országgyűlési képviselőválasztásokról, a hároméves tervből Bajára háruló feladatok végrehajtásáról. A közölt jelentések kitérnek a polgármester-választásokra, a német áttelepítéssel kapcsolatos összeírásokra, a létszámcsökkentésre (a B-listázásokra), a városi tisztviselők elleni fegyelmi eljárásokra, a hivatalok és intézmények államosítására, a lakásínség enyhítésére foganatosított intézkedésekre, az ezzel kapcsolatos lakáskataszteri munkálatokra, sőt az 1949. októberi birtokrendezésre is. Szólnak a háborús károkról, az 1944 novemberében kezdődő újjáépítésről, a közúti és vasúti közlekedés, a dunai hajózás, az áram- és gázszolgáltatás újraindításáról, a közintézmények helyreállításáról és bővítéséről, új létesítmények tervezéséről és építéséről, a kulturális élet, a közoktatás, a közellátás és a közegészségügy újjászervezéséről, a földbirtokreform végrehajtásáról, a helyi mezőgazdaság, ipar és kereskedelem állapotáról, továbbá a műszaki és szociális igazgatás körébe tartozó feladatokról. 743
