Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Összefoglaló
A háború után jelentkező feladatok megoldásához sok pénzre lett volna szükség, ami érthetően nem állt rendelkezésre. Óriási problémák jelentkeztek. A városi ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmek nem folytak be a pénztárba, a városi adójövedelmek is csökkentek, és még a hadisegélyt is a városnak kellett fizetni az állam helyett. Helyiség-, áru- és nyersanyaghiány akadályozta a helyi iparosok és kereskedők tevékenységét. Az áruhiány drágulást, a gazdasági kapcsolatok lazulása pénzromlást okozott az egész országban. A gazdálkodást tovább nehezítették a rossz közlekedési viszonyok és a jóvátételi terhek. Az infláció csökkentette a vásárlóerőt, az illegális kereskedelem, a feketepiac, a rémhírek növelték a drágulást. Mindez bizalmi válsághoz, elszegényedéshez vezetett. Pénzhelyettesítőkkel próbálkoztak, de sem az adópengő, sem a bankjegydézsma alkalmazása nem javított a helyzeten. A gazdasági és pénzügyi helyzetet csak az új pénz, a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetésével tudta az állam stabilizálni. Az adók behajtását a létszámhiány is akadályozta. A B-listázás tovább csökkentette a városi adóhivatal amúgy is alacsony létszámát, amely már a zavartalan ügyvitelt is veszélyeztette. A város a szabad kereskedelem feléledése után sem volt képes úrrá lenni a helyzeten. Az ellátást a gabona-, liszt-, malom-, pék-, készpénz-, fuvar- és üzemanyaghiány nehezítette. A közellátásnak komoly gondot okozott a só-, cukor-, tej- és zsírhiány, valamint a tüzelőanyag-szükséglet biztosítása. A szénhiányt 1945-ben a városi erdők egyharmadának kitermelésével, később hazai és külföldi szén beszerzésével igyekezett enyhíteni. A mindenkori kenyérellátást a beszolgáltatás zavartalansága, illetve akadályai határozták meg. A földreform végrehajtása során a kalocsai érsekség és a város ingatlanait osztották szét. A városi majorokat az állatállományukkal együtt az orosz hadsereg vette birtokba. A földreformmal a városnak jelentős vagyontömege és ezzel együtt jövedelme veszett el, mert a bevételeinek több mint fele a földjeiből származott. A földreform után városi kezelésben maradt 100 kát. hold föld a mátéházi szeszgyár ellátásához is kevés volt. A város ló-, juh- és szarvasmarha-állománya, hasonlóképpen a búza-, zab-, borsó- és kukoricakészlete a háború alatt 744
