Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
TANULMÁNY - Pénz- és adóügy
az adófizetők tömegesen jelentek meg, hogy a fenti kedvezmény mellett róhassák le lakásadójukat. A végrehajtási utasítás január 30-ig tolta ki a kedvezményes befizetés határidejét. A befizetéshez szükséges nyomtatványok a január 25-i áramszünet miatt csak 26-án készültek el, így a lakásadó számfejtését a legkorábban ezen a napon lehetett megkezdeni. A város a lakásadóból 20%-os részesedést kap. Tekintve, hogy a lakásadó-bevétel éves szinten 700-750 millió pengőre tehető, így a város kb. 140-150 millió pengő részesedéshez jutna. Az önálló közmunkahivatal 1945. december 27-én kezdte meg működését. Közmunkaváltság címén 1946. január 25-ig mintegy 32,5 millió pengő folyt be. Ebből az összegből azonban csak 10% volt visszatartható, adminisztrációs költségek céljára. A hivatalnál jelentkezett háztulajdonosok száma megközelítette a 60%-ot. Emiatt jelentős az elmaradás, jóllehet az indokolatlanul mulasztókkal szemben a rendeletek bírság alkalmazását írták elő. Kívánatosnak nevezte a polgármester, hogy ennek a kötelességének mindenki pontosan tegyen eleget. A bankjegy-dézsma alkalmazása 291 570 000 pengő veszteséget okozott a városnak. A pénzügyi tanácsnok előterjesztésére ezt a veszteséget az államkincstár hiánytalanul megtérítette. A pénzügyi kormányzat a fenti összeg betudásával, az időközi beszerzési segélyekre és az élelmezési váltságra mintegy 260 millió pengő kamatmentes kölcsönt bocsátott a város rendelkezésére.127 A törvényhatósági bizottsághoz küldött 1946. december 17-i polgármesteri jelentés az elmúlt időszakról szólva országos viszonylatban a pénzügyi helyzet stabilizációját tekintette a legjelentősebb eseménynek. Rendkívül nehéz feltételek mellett született meg az új pénz, amelynek a megteremtéséhez szükséges fedezetet csak hosszú, szívós munkával sikerült összegyűjteni. Emellett sikerült olyan árukészleteket tartalékolni, amelyek az új pénzzel együtt kerültek forgalomba, és ez is erősítette a közönségben a pénz vásárlóerejébe vetett bizalmat. 127 MNL BKML XXI. 501. Th. biz. ir. 20/1. Kig. 1946. 1. kgy. jkvi szám 70