Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
TANULMÁNY - Pénz- és adóügy
Az új pénz, a forint, négy és fél hónapos mérlegét megvonva a polgármester megállapította, hogy annak határozottan sikere van, az ismét kedvet öntött az ipari és a kereskedelmi vállalkozásokba, jótékony hatást gyakorolva ezáltal az egész gazdasági életre. Dicséretesnek nevezte a bajai közönség hozzáállását is, amely bízik az új pénzben. Ismételten szólt a rémhírterjesztésről és az árdrágítók tevékenységéről, akik minduntalan akadályokat igyekeznek gördíteni a pénzügyi és gazdasági stabilizáció útjába. Ez a magatartás nemcsak az új pénzre, de a magánszféra megélhetésére, sőt a társadalom békéjére is súlyos veszélyt jelent. Emiatt tört ki a városban tüntetés az árdrágítók ellen. A városi közönség fegyelmezettségének köszönhetően a tüntetés mindenféle kilengéstől mentesen zajlott le. A tüntetők a legkíméletlenebb kormányzati eszközök alkalmazását kívánták az árdrágítók ellen. A forint stabilizációja új problémák elé állította a város pénzügyi politikáját. A Miniszterközi Bizottság 1946 októberében járt Baján, felülvizsgálni a költségvetést, és több napos tárgyalás után a város 1946-1947. évi költségvetését 645 322 forint hiánnyal állapította meg. A polgármester tudomására jutott félhivatalos értesülés szerint városi költségvetés végső hiányát 945 000 forintban fogják megállapítani. A fenti összeget a kormányzat a közületek támogatási alapjából segélyként fogja pótolni. Ebből az összegből 300 000 forintnak meghatározott rendeltetése van, azt a városnak a közkórház fenntartási költségeire kell fordítania. A deficites költségvetés miatt a város pénzügyi politikája csak igen szerény keretek között mozoghat, és emellett a legszigorúbb takarékossági elvnek is érvényesülnie kell. A forint bevezetését követően egymás után jelent meg az új házadó, az egyesített kereseti- és jövedelemadó, és az illetmény- többlet-adó rendelet. Emiatt, valamint az adóhivatal személyi létszáma miatt a munka összetorlódott. Az adóhivatalban főleg a szakemberek száma alacsony, ezért nem sok reménye van a városnak arra, hogy a munkákat az előírt határidőkig eltudja végeztetni. Az eredményes adókivetési munkálatokhoz feltétlenül szükség lenne a létszám emelésére, főként adóügyekben jártas 71
