Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
TANULMÁNY - Pénz- és adóügy
gazdálkodást még a közlekedési nehézségek, a jóvátételi terhek, stb. is befolyásolták. Mindezek ismeretében a polgármester azt a következtetést vonta le, hogy a kormányzatot a pénzügyi válságért felelősség nem terheli, sőt minden elismerést megérdemelnek azok az erőfeszítései, amelyek az infláció megfékezését célozzák. Ezen az úton az első lépés a fölös vásárlóerő kivonása és az államháztartás bevételeinek fokozása kell hogy legyen. Ezt a kettős célt szolgálta a pénz lebélyegzése is. Ennek az egyik erős, de pozitív mellékhatása az illegális kereskedelem visszaszorítása volt. A kormányzat a felszívott pénzmennyiség egy részét a már szinte teljesen vásárlóképtelen állami, illetve közalkalmazottak támogatására fordította. A közönség idegállapota miatt ezek a rendelkezések csak részben értek célt. A feketepiac hiénái a pánik után feleszmélve rohamot indítottak a közönség idegei ellen, és ahányszor a közalkalmazottak valamint a bérmunkások fizetés- emelést kaptak, suttogó híreszteléssel újabb és újabb rémhíreket terjesztettek a pénzről. A közönség jó része fel is ült ezeknek az alattomos híreszteléseknek, amelyeknek eredményeképpen mindenki egyik napról a másikra igyekezett szabadulni a pénztől, és ez természetesen ismét indokolatlan drágulást eredményezett. A gazdasági élet normalizálásához pedig elsősorban bizalomra lenne szükség. Minden óra, amely tartósítja a bizalmi válságot, hozzájárul a fokozódó elszegényedéshez. Ezért a legfőbb ideje lenne a rémhírekkel szemben akár erőszakosabb eszközökkel is a leghatározottabban fellépni. A város pénzügyi igazgatását két fontos rendelet bővítette, amelyek közül az egyik a jelzőszám alkalmazása volt. Az adópen- gö bevezetése ösztönözte a nagyobb befizetési készséget, amelynek eredményeképpen a tömegesen jelentkező befizetők érdekében még egy pénztárat kellett felállítani. A számfejtéseknél és a kezelésnél kezdetben a jelzőszámok késedelmes közlése okozott nehézséget, később ez a probléma megszűnt. Késedelmesen, 1946. január 24-én érkezett meg a lakásadó végrehajtási utasítás is. Az érvényes rendeletek a lakásadó befizetését január 25-ig engedték meg a január 1-jei jelzőszámmal befizetni. Ennek következtében 69
