Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
TANULMÁNY - Pénz- és adóügy
ségleteiknek csak kis hányadát kapta meg segélyként a pénzügyi kormányzattól. Említésre méltónak nevezte azt az esetet is, amikor a kormány elfogadta a város vezetésének a Városi Közművek azonnali megsegítését célzó előterjesztését, és ezen a címen 17 millió pengőt bocsátott a város rendelkezésére. Ennek a nagyobb mértékű segélynek a kiutalását jelentősen elősegítette a Népszava cikksorozata is, amely „Baja-Bácska élni akar” címmel hívta fel a figyelmet Bajára, jó alapot teremtve ezáltal a kormány jóindulatának megnyerésére. A polgármester annak a reményének adott hangot, hogy a város a jövőben is élvezni fogja a kormány hathatós segítségét, mert amíg életbe nem lépnek a mai állapotnak megfelelő adóintézkedések, addig saját erejéből nem lesz képes fenntartani a városi közigazgatást. A város fellendülést csak az általános kereseti adóelőlegekből befolyó jelentősebb összegekből remélhet. Kiemelte ajavadalmi hivatal munkáját és bevételét, amely tisztán városi bevétel és jóformán egyedül szolgál a városi közigazgatás anyagi alapjaként. A pénzügyi tanácsnok a számvevőségi főnökkel ez ideig 87,3 millió pengő államsegélyt, illetve kamatmentes kölcsönt szerzett Budapestről. A kereskedelmi és közlekedésügyi tárca 400 000 pengőt utalt ki a közúti alap költségvetési hiányainak fedezésére. Vámkártalanítás címén 460 000 pengőt kapott a város, és ennek az összegnek a kétharmad része a városi háztartást illette.126 A pénzügyi helyzetet elemezve a törvényhatósági bizottsághoz intézett 1946. január 28-i jelentésében a polgármester az alábbi megállapításokra jutott. A háború nagy anyagelhasználásával a termelés lépést tartani nem tud, annál kevésbé, mivel a hadműveletek a munkaerő nagy tömegét is vagy teljesen kivonják a gazdasági életből, vagy pedig egyoldalú célokra használják fel. Az emiatt fellépő áruhiány már a háború folyamán drágulást eredményezett. A háború befejeződése után a gazdasági kapcsolatok nagymértékű meglazulása további pénzromláshoz vezetett. Ehhez járult még az is, hogy Magyarországon az átmeneti 126 MNL BKML XXI. 501. Th. biz. ir. 20/3. Kig. 1945. 107. kgy. jkvi szám 68
