Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
TANULMÁNY - Pénz- és adóügy
A polgármesternek a törvényhatósági bizottsághoz intézett 1945. december 15-i jelentéséből tudjuk, hogy a városi pénztár erősen várta a történelmi fordulatot, mert az igencsak lassan meginduló és mérsékelt eredményt felmutató adózás nem bizonyult elegendőnek a mindinkább növekvő szükségletek fedezésére. Igen komoly segítséget jelentettek a városnak az önkéntes adományok, amelyek a szociális és közbiztonsági alapba folytak be. Összegük 350 000 pengőre rúgott. Hasonlót lehet elmondani a város lakosságának kölcsöntámogatásáról is. A közönség megértő támogatásáért a polgármester őszinte köszönetét mondott. A város pénzügyi helyzetét a fent felsorolt nehézségek az új törvényhatósági bizottság és a polgármester által választott tisztikar működésbe lépéséig jellemezték. Ettől kezdve ugyanis komolyabb pénzügyi alapokról kellett gondoskodni. Átmeneti megoldást jelentett az új törvényhatósági bizottság által megszavazott 1 millió pengős hitelkeret, amelyet csak 570 000 pengő erejéig vettek igénybe, mert a város vezetői a lehetőségekhez képest igyekeztek kímélni a közönség teherviselő-képességét. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a város pénzügyi helyzetét csak kormánytámogatással lehet stabilizálni. Ezzel a céllal indult 1945. június közepén első budapesti útjára a város pénzügyi tanácsnoka. Az első utat azután szabályos időközönként újabb budapesti tárgyalások követték, és ezek mindannyiszor a legteljesebb anyagi sikerrel jártak. A siker illusztrálására a polgármester két esetről tett említést a juttatott államsegélyek és kamatmentes kölcsönök közül. Az első esetben 1945. július 6-án 280 000 pengőt sikerült a városi pénztár számára szerezni. Ennek az összegnek a megszerzése azért volt kimagasló pénzügyi teljesítmény, mert a város a befagyasztott 280 000 pengős bankbetétjének állami átvállalása útján jutott hozzá. A másik kiemelkedő eset a legutóbb leszállított állami segélyösszeg volt. A pénzügyi tanácsnok ugyanis a város háztartási deficitjének a fedezésére 45 millió pengőt kapott, az ugyanilyen összegű előterjesztésére. Ez azért volt nagyon értékes támogatás a város részére, mert a többi város és vármegye a kimutatott szük67
