Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
Ferenc és Ilosvay Imre 1704. január 15- 20. közötti időben Monasterly seregét véres csatában megverték. Monasterlyt századmagával elfogták és Miskolcra Rákóczi fejedelemhez küldték.; 338 N Nagy Antal (?-?): bérlő gazda (12 és 27 holdas 1948); 299 Nagy István (Csíkmindszent, 1873. március 28. - Baja, 1937. február 13.): festő, rajzoló. A kolozsvári Tanítóképző Intézetben 1892-ben szerzett oklevelet. A budapesti Mintarajziskolában - 1895—1898 között Székely Bertalan növendékeként - rajztanári oklevelet szerzett. A müncheni Művészeti Akadémián 1899-ben, és a párizsi Julian Akadémián 1901-1902 közt képezte tovább magát. 1892-1895 közt a homokmégyi népiskola tanára. Csíkmindszenten élt 1903-1920 között. Az I. világháború idején a 22. székely gyalogezrednél szolgált. 1914-1918 között hadirajzoló a galíciai és az olasz fronton. Háborús rajzait 1916-ban állították ki. 1920-tól Szentesen — Koszta Józseffel együtt -, majd Kecskeméten és Baján dolgozott. Az erdélyi havasok komor világa, az alföldi faluk széle, tanyák, legelésző állatok, a bakonyi és Baja környéki emberek portréi jelennek meg művein. Csendéletei (szinte kizárólag virág-csendéletek) a műfaj kiemelkedően fontos darabjai. Többnyire pasztellel dolgozott, kompozícióit határozott, kemény formákkal alakította, sötét kontúrokkal tagolta. Az 1920-as évek alföldi képei a plein air hatására oldottabbá, világosabbakká váltak, majd visszatért a mély realista táj- és emberábrázolásokhoz, a konstruktív szellemhez. 1931-ben Baján telepedett le. Kiállítása volt többek közt Tordán (1914), Kolozsvárott (1923, 1926, 1983), Budapesten a Nemzeti Szalonban (1923,1927), a MNG-ban (1967). Posztumusz kiállítását Baján rendezték 1937- ben. A Szinyei Merse Társaság festészeti díját 1924-ben, a Beczkói Bíró Henrik-díjat 1936-ban kapta meg. A KÚT törzstagjának választották 1936- ban. Emlékkiállítást rendeztek még Kolozsváron (1939), Bukarestben (1939), Budapesten (1948), Marosvásárhelyen (1973), Szekszárdon (1976) és a MNG- ban (1973).; 86, 280, 285, 481, 499 Nagy János (?-?): törvényhatósági bizottsági tag. Törvényhatósági bizottsági tag 1949-ben.; 539 Nagy Lukács (?-?): műszaki tanácsos. A bajai Mérnöki Hivatal vezetője 1946- ban.; 234, 235 Nádasi József (Nádassy) (?-?): segédhivatali igazgató, majd főigazgató. A belügyi segédhivatali igazgatói címet 1935. június 21-én adományozták részére. A Belügyminisztériumban 1948-ban segédhivatali főigazgatói tisztséget látta el.; 569, 574 Nebojsza György (?-?): gazda (8 holdas 1948); 319, 321 Nikolits Isidor (Szenttamás (Bács- Bodrog vm.), 1805. február 4. - Zombor (Bács-Bodrog vm.), 1862. február 14.): ügyvéd, cs. kir kerületi főbiztos, tartományi főnök, megyei főispán. Iskoláit Szegeden, Pécsett, Pozsonyban és Pesten végezte. Pozsonyban volt első éves jogász, de ügyvédi oklevelét Pesten szerezte. 1828-ban a királyi tábla esküdt jegyzője, majd Bács vármegye főügyésze lett. 1843-ban a magyar királyi helytartótanácshoz titkárnak nevezték ki. 1849- ben Bács és Torontál vármegye főispáni tisztségét töltötte be. Tartományi főnök 1849. október 10. - 1861. január 15. között. 1851-ben a Bácsi Felső Kerületben cs. kir. kerületi főbiztos volt.; 27 628
