Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
Novák Ferenc (?-?): gazda (10 holdas 1948); 319, 321 P Pankovics Józsefné; Pankovits; sz.: Zsilinszki Ilona (Baja, 1919. december 25. - ): munkás, politikus. 1944-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, később az MDP, majd az MSZMP tagja lett. A bajai MNDSZ egyik megszervezője volt a felszabadulás után. A bajai törvényhatósági bizottság és a kisgyű- lés tagja 1949-ben. 1948-1950 között a Magyar Nők Demokratikus Szervezete Bács-Bodrog vármegyei titkára volt. 1950-től a Bács-Kiskun megyei nőmozgalmat vezette. Parlamenti képviselővé először 1949. május 15-én a Magyar Függetlenségi Népfront Pest-Pilis-Solt- Kiskun és Bács-Bodrog megyei választó- kerületében választották meg. 1949-1953 között országgyűlési képviselő. 1956. november 2-án az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága tagjává választották. 1958-ban Baján újra országgyűlési képviselőnek jelölte a város lakossága. 1958. november 16. és 1967. január 28. között a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei listájáról került be a törvényhozásba. 1968-1969-ben Bács-Kiskun Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottság tagja, valamint a Magyar Nők Országos Tanácsa Bács-Kiskun Megyei Titkársága titkára.; 48, 531 Paskovszky (?-?): gárdaőrnagy. Baja szovjet városparancsnoka 1944. december 15-től.; 49, 218 Peterdi Andor (Sopornya, 1881. május 28. - Budapest, 1958. március 27.): költő. Felesége Várnai Zseni költő, lánya Peterdi Mária író, műfordító. 1904-ben a Vígszínház színiiskolájában tanult. 1905-től újságíróként dolgozott. Verseit a Népszava és más baloldali lapok adták ki. Első kötete 1904-ben jelent meg. A szocialista költészet korai hazai képviselője. 1916-1918-ban a Petőfi Társaság tagja. A Tanácsköztársaság kikiáltását „A föld énekel” (1919) című kötetével köszöntötte. A fehérterror idején elhurcolták, a kivégzés elöl szökött meg. A két világháború között műkereskedő volt. A Rudnay-művésztelep művészeinek gyűjteményes kiállítása 1949. február 6-án nyílt meg a városi múzeumban, ennek a kiállításnak egyik díszvendége volt.; 88 Petőfi Sándor; 1842-ig Petrovics (Kiskőrös, 1823. január 1. - Fehéregyháza, 1849. július 31.): költő. 1841-1842-ben a pápai kollégium diákja. 1841-1844 között színészi pályával kísérletezett. 1844-ben Pestre utazott, és megmutatta verseit Vörösmarty Mihálynak, akinek a javaslatára a Nemzeti Kör segítségével megjelent „Versek” (1844) című kötete. 1844-1845-ben a Pesti Divatlap segéd- szerkesztője. 1845 tavaszán felvidéki utazást tett, élményeit „Úti jegyzetek” címmel az Életképek közölte. 1846-ban Pesten a Tízek Társaságának megalakí- tója. 1847-ben bensőséges barátságba kerül Arany Jánossal. 1848. március 15-én a márciusi ifjak egyike. Nemzetőr lett. Március 23-tól társszerkesztője az Életképeknek. Júniusban sikertelen kísérletet tett a szabadszállási képviselői mandátum megszerzésére. Tagja volt az Egyenlőségi Társulatnak. 1848 végén jelentkezett katonának. 1849. januárjától Bem József csapataihoz kérette magát. Bem segédtisztjévé, később őrnaggyá nevezte ki. Részt vett az erdélyi téli és tavaszi hadjárat több csatájában. A segesvári csatában tűnt el.; 444 Pető Mihály (?-?): gazda (8 holdas 1948); 299, 307 Pék László (?-?): politikus, nemzeti bizottsági tag, törvényhatósági bizottsági tag, közigazgatási bizottsági tag. 1944. október 21-től a 11-es bizottság 629
