Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
királya, Finnország nagyhercege. A cári méltóságot (1894-1917) között töltötte be. Gyenge akaratú, befolyásolható uralkodó volt, ellenállt a liberális reformkísérleteknek. Az első világháborús vereségek és a kialakult forradalmi hangulat hatására 1917 márciusában lemondásra kényszerült. Őrizetbe vették, és 1918 júliusában az uráli területi szovjet utasítására Jekatyerinburgban családjával együtt kivégezték.; 436 Mindszenthy József, dr.; 1942-ig Pehm (Csehimindszent, 1892. március 29. - Bécs, 1975. május 6.): római katolikus érsek. A szombathelyi egyházmegye zalai részének püspöki biztosa, tulajdonképpen kormányzója 1927-1944 között. Plébánosként jelentős hitéleti és közéleti tevékenységet fejtett ki, kolostorokat, iskolákat, hitbuzgalmi és társadalmi egyesületeket, nyomdát alapított. Veszprémi püspökként tevékenykedik 1944. március 4. - 1945. augusztus 16. között. A nyilas hatóságok 1944. november 27-én letartóztatták, Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták. Innen, a szovjet csapatok bevonulásakor, 1945. április 1-jén szabadult. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16- án esztergomi érsekké, 1946. február 18- án bíborossá nevezte ki. Megkérdőjelezte ugyan az 1945. évi földreform jogi alapját, de annak történelmi szükségességét elismerte, csak a kárpótlás elmaradását sérelmezte. Fellépett a szlovákiai magyarok jogfosztása és a lakosságcsere, a magyarországi svábok kitelepítése ellen, tiltakozott a hadifoglyok visszatartása, a törvénytelen letartóztatások, internálások miatt. Szembeszállt az egyház közéleti szerepvállalásának korlátozására, majd teljes felszámolására irányuló kommunista törekvésekkel, a katolikus ifjúsági és szociális mozgalmak, a sajtó és könyvkiadás megszüntetése, a fakultatív hitoktatás bevezetésével szemben. Nevéhez fűződik a Boldogasszony Eve (Mária-év, 1947. augusztus 15. - 1948. december 8.). Kezdeményezésére jött létre az elnökletével tartott Nemzeti Má- ria-kongresszus. Az egyházi iskolák államosítását (1948. június 16-án) körlevélben tette szóvá. Az Államvédelmi Hatóság 1948. december 26-án letartóztatta, megkinozták, és koncepciós kirakatper során a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés stb. vádjával 1949. július 9-én életfogytiglani fegyházra ítélték. Az 1956-os eseményeket november 1-jén szabadság- harcnak minősítette, híres november 3-i rádióbeszédében nem ismerte el Nagy Imre kormányát. Kiállt a jogállamiság, a többpártrendszer, a magántulajdonon alapuló nemzetállam megteremtése mellett. Később belső száműzetésben élt. A Szentszék és a magyar kormány titkos megállapodása értelmében 1971. szeptember 28-án elhagyhatta az országot. Bécsben telepedett le. VI. Pál pápa 1973. november 1-jén szólította fel lemondásra. Ettől azonban lelkiismereti okokra hivatkozva elzárkózott. Emiatt a pápa 1973. december 18-án megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. A bécsi irgalmasok kórházában halt meg. Mariazellben temették el.; 45, 47, 303, 312, 328, 329 Molnár Ferenc (?-?): gondozó. 1945- ben a szeretetházi gondozottak ápolását végezte.; 200, 361 Molnár Szilárd, dr. (?-?): politikus, pénzügyigazgató, A PDP bajai elnöke és pénzügyigazgató 1948-ban.; 43, 301, 311 Monasterly, Joannes (Monaszterli) (?-?): rác tábornok és alvajda. A Rákóczi szabadságharc idején határőrvidéki császári ezredes. Monasterly kitüntette magát 1690. augusztus 21-én a törökkel vívott szalánkeméni csatában és az 1697. szeptember 11-i zentai csatában. A szer- bek Joannes Monasterlyt 1691. április 11-én alvajdájukká választották. Deák 627
