Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
pénztári tisztviselő. Baja szerb megszállása (1918-1921) alatt főispán, bajai kormánybiztos. Ez utóbbi tisztségéről 1920. március elején ugyan lemondott. Lemondását elfogadták, ennek ellenére mégis megmaradt állásában. Rövid ideig betöltötte a polgármesteri tisztséget is.; 28 Medve István (?-?): kútfúrómester. Az Országos Vízügyi Hivatal 1949-ben a Baja városi közkutak fúrásával bízta meg.; 198, 538 Meleg József (?-?): törvényhatósági bizottsági tag, tanár, iskolaigazgató. Törvényhatósági bizottsági tag 1948-ban. Baja város törvényhatósági bizottsága 1948. május 12-én a NPP jelölése alapján a kisgyűlés rendes tagjai közé választotta. A Bajai Tanítóképző Intézet Gyakorló Iskolájának nevelője, majd a Tanítóképző Intézet tanára 1949-1957 között. A Bajai Tanítóképző Intézet igazgatója 1952- 1957 között.; 497 Mezei Mihály (?, 1901 - ?): jegyző, főispán. 1944-ben Pilismarót község (Esztergom vármegye) jegyzője volt. Bács- Bodrog vármegye és Baja thj. város parasztpárti főispáni tisztségét töltötte be 1945. június 9. - 1947. november 12. között.; 230, 235, 240 Mészáros Lázár, pacséri (Baja, 1796. február 20. - Eywood, Herefordshire, Anglia 1858. november 16.): honvéd altábornagy, politikus, az MTA levelező tagja. 1813-tól a császári hadseregben szolgált. 1813-1815-ben részt vett a napóleoni háborúkban, 1831-ben a pármai forradalmi megmozdulások leverésében. 1837-től levelezett Széchenyi Istvánnal, általa ismerkedett meg a reformellenzék több vezetőjével. 1844-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1845-ben ezredesi rangban az Eszak- Itáliában állomásozó 5. (Szárd király) huszárezred parancsnoka. 1848. április 10-én a Batthyány-kormány hadügyminiszterévé nevezték ki. Tárcája vezetését május 24-én vette át. Május 26-án vezérőrnaggyá léptették elő. Június 23- án Baja és Istvánmegye országgyűlési képviselőjévé választják. Szeptember 8-tól a délvidéki hadsereg ideiglenes parancsnoka. Szeptember végétől ismét a HM-t vezeti. Októbertől az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. December 11-től a felső-tiszai hadtest vezetője. Az 1849. január 4-i kassai vereség után visszatért Debrecenbe. Január 13-tól ismét a HM élén áll. Április 15-én al- tábornaggyá léptették elő. Május 6-án megvált a HM irányításától. Július 1-29. közt a magyar sereg fővezére. Július 30- tól H. Dembinski mellett a Szegednél összevont fősereg vezérkari főnöke. A világosi fegyverletétel után emigrált. 1851-ben távol létében halálra ítélték és jelképesen kivégezték. 1849-1851 között Törökországban, 1851-1853 közt Angliában és Franciaországban élt. 1853— 1858 közt farmer és tanító az USA-ban. 1858 őszén Angliába utazott, ahol nem sokkal ezután meghalt.; 83, 84, 85, 87, 243, 244, 261, 262, 263, 444, 445, 481, 498, 499 Micsurin, Ivan Vlagyimirovics (Dol- goje mellett, Versino uradalom (Oroszország), 1855. október 27. (a régi naptár szerint október 15.) - Micsurinszk (Kozlov), 1935. június 7.): agrobiológus, szovjet-orosz kertész, növénynemesítő, a szovjet tudományos akadémia tiszteletbeli tagja. Vad és félkultúr gyümölcs- fajták felhasználásával az oroszországi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fajták előállításával, nemesítésével kiváló eredményeket ért el.; 89, 519 Miklós II., Nyikolaj Alekszandrovics Romanov (Szentpétervár, 1868. május 8./19. - Jekatyerinburg, 1918. július 4./17.): Oroszország cárja, Lengyelország 626
