Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
nyitotta a kibontakozó ellenforradalom elleni fegyveres harcot. Döntő szerepe volt a szovjet állam fennmaradása szempontjából fontos breszt-litovszki béke elfogadtatásában 19l8 márciusában. Egy eszer terrorista nő 1918 augusztusában merényletet követett el ellene, amelynek során súlyosan megsérült. 1919-ben kezdeményezte a Komintern létrehozását. Vezetésével dolgozták ki 1920-ban az ország villamosításának programját a GOELRO-tervet. Felismerte a hadi- kommunizmus visszásságait, és egy új gazdaságpolitika (NÉP) kidolgozását szorgalmazta 1921-ben. Figyelmeztetett Sztálin önkényeskedésében és türelmetlenségében rejlő súlyos veszélyekre. 1923 májusában egészségi állapota megromlott. A Moszkva melletti Gorkiban halt meg.; 436 Liszenko, Trofim Gyeniszovics (Kar- lovka, Ukrajna, 1898. szeptember 29. - Kijev, 1976. november 20.): szovjet biológus és növénynemesítő, agronmus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja. Háromszoros Állami díjas. 1921-ben végzett az Umani Kertészeti Egyetemen. 1929-1934 között az Ukrán Központi Növénynemesítési és Genetikai Intézet szakértője Odesszában. 1935 1938-ban az Össz-szövetségi Genetikai és Növénynemesítő Intézet tudományos igazgatója, majd igazgatója volt. Támadást indított a genetika tudománya ellen, azt hirdette, hogy neveléssel meg lehet változtatni az örökletes tulajdonságokat. Szélsőséges szakmai nézeteket vallott. Több vonatkozásban, különösen a vegetatív hibridizálás terén továbbfejlesztette Micsurin elméleti és gyakorlati eredményeit. A növények szakaszos fejlődésének elméleti kidolgozásával új lehetőségeket nyitott meg a növénynemesítés előtt. Jarovizációs eljárásával sikerült az őszi búzát tavaszivá alakítania. Állattenyésztési kísérletei és az ezekből leszűrt következtetései is jelentősek. A faj biológiai fogalmára vonatkozó megállapításai azonban vitatottak. Az 1960-as évek közepéig volt meghatározó szerepe a szovjet mezőgazdaságban.; 89, 519 Loogó Sándor (?-?): gazda (18 holdas 1948); 299 Lovász György né, dr. (?—?): 1. mégKatits Anna, dr.; 29, 33,48, 55, 58, 59, 308, 530, 531,547,548,550, 551,552,554 M Mandits Teodor (Újvidék, 1824 - Újvidék, 1903): jogtudós, cs. kir. hatósági főnök, városi elöljáró, miniszteri tanácsos. Jog és államtudományi tudósként lépett állami szolgálatba. A magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban miniszteri tanácsos, s a szerb egyházi ügyek előadója. 1855-ben cs. kir. hatósági főnök, 1856-ban és 1859- ben Baja város elöljárója.; 27 Mataiz István (?-?): egészségőr. Egészségőr 1948-ban.; 125, 290 Márton Imre (?-?): tanítóképző intézeti tanár, politikus. Tanárként 1930 szeptembere óta áll alkalmazásban. A Bajai Tanítóképző Intézet tanára 1942-1947, valamint 1959-1966 között. Szaktárgyai: magyar és történelem. Az 1948-1949- es tanévben a Bajai Állami Pedagógiai Leánygimnázium-Leánylíceum és Tanítónőképző Intézetek tanára. 1947-1948- ban Bács-Bodrog vármegye szabad- művelődési felügyelője. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 1946-ban delegálta Baja város törvény- hatósági bizottságába rendes tagnak. Törvényhatósági bizottsági tag 1946- 1949-ben.; 497 Mátics Márton, dr. (?-?): pénztári tisztviselő, polgármester, főispán, kormány- biztos. Volt zombori munkásbiztosító 625
