Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
lett. A SAS központi társadalmi szerve az „Egyeztető Bizottság” volt. Ez a szerv döntött az összegyűlt pénz elosztásáról, ellenőrizte és jóváhagyta a SAS adminisztrációjával kapcsolatban felmerült kiadásokat. A bizottság tagjai a Nemzeti Segély részéről dr. Szirtes Miklósné, az MNDSZ részéről Andics Gabriella, az Actio Catholica részéről Párdány Emil, a Református Szociális Központ részéről dr. Dómján János lelkész, mint előadó, és dr. Dessauer Pál főtitkár voltak. A bizottság a Népjóléti Minisztérium illetékes osztályainak javaslatára osztott segélyt. A pénzt elsősorban az állami kórházak kapták. Szamárköhögés, szamárhurut, per- tusszisz: Cseppfertőzéssel terjedő, baktérium okozta betegség. A légutakban gyulladást, sejtpusztulást, tüdőgyulladást okoz. Tünetei: láz, felsőlégúti hurut, később jellegzetes görcsös köhögési rohamok. Általában kisgyermekkorban fordul elő, lefolyása súlyos. Kiállása tartós immunitást ad. Megelőzésére kötelező a (DiPerTe; Diftéria-Pertusszisz- Tetanusz) védőoltás. Számonkérőszék: Az 1886. évi XXI. te. 57. §. B) a) pontja értelmében a városi törvényhatóságokban a főispán évenként legalább kétszer számonkérőszéket tart. A számonkérőszék a közigazgatás működésének, az ügyiratok ellenőrzésének a szerve volt. A városi törvényhatóságokban a polgármester, főjegyző, tisztiügyész, tanácsnokok és a közgyűlés által erre a célra választandó két bizottsági tagból állt. A főispán a számonkérőszék eredményéhez képes a szükséges intézkedéseket tartozott megtenni, a tapasztaltakról és a kiadott rendeletéiről, a jegyzőkönyv másolata és tevékenységi kimutatás felterjesztése mellett, a belügyminiszterhez tett 8 napon belül jelentést. A jegyzőkönyvet pedig a legközelebbi közgyűlés elé terjesztette. Az 57. §. B) b) pontja értelmében a főispán évente legalább egyszer tartozott megvizsgálni a helyszínen a tisztviselők hivatalos eljárását és ügykezelését, és ahányszor jónak látta, tartozott megtekinteni a polgármesterhez érkezett kormány- és felsőbb hatósági rendeleteket s más beadványokat, valamint az azok alapján tett intézkedéseket. A tapasztaltakhoz képest megtette figyelmeztetéseit, és az 57. §. i) pontjában meghatározott módon rendelkezett. A számonkérőszék ülését a rendes közgyűlés előtt tartotta és tájékoztatta a közgyűlést a hivatali ügymenet ellenőrzési tapasztalatairól. Az 1929. évi XXX. te. 22. §. 4. pontja szerint a törvényhatósági bizottság közgyűlése tárgyalni tartozott a számonkérőszék jelentését. Szentjános: Baja egyik városrésze. A Duna, a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Posványos által határolt terület, amelyen egykor vízimolnárok és halászok laktak. Szeretetház: Baja városa 1886-ban hozta létre a helyi Szegényházat. Ennek működtetését 1929-ben vették át a Ferences Szegénygondozó Nővérek, akik Baján a szegénygondozást az „Egri norma” alapján végezték. Baja ennek bevezetésében az elsők között volt az országban. 1929- től a Szegényház neve Szeretetház lett. 1944 decemberében a városi szeretetház kiköltözni kényszerült saját helyiségeiből, mert azokra a közkórháznak volt szüksége. Ekkor az intézmény a pénzügyőri laktanyában nyert elhelyezést, majd 1945 februárjában a járásbíróság épületébe költözött. A szegényházi tagokat 1945-ben a szeretetház szomszédságában lévő házakban gondozták ápolóik. A szeretetház a bajai, hozzátartozó nélküli elaggottakat vette gondozásba. A zárt gondozásban részesülő szegényeket a szeretetházban helyezték el, míg a nyílt gondozásban lévőket vagy külső gondozottakat a város a szegénygondo605
