Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
zó hivatal közbejöttével pénzjuttatásban, lakbérsegélyben és lakásadó-térítésben részesítette. A külső gondozottak pénzbeli támogatásának egy részét a város társadalma biztosította rendszeres havi adományaival. 1946 decemberében a városi szeretetházat és annak vezetését ellenőrző miniszteri bizottság mindkettőt példaképül állította a többi város elé. 1947 februárjára fokozatosan sikerült a felszerelési hiányait pótolni. Ez év májusára a szeretetház önellátásra rendezkedett be. Konyhakerti termesztvényei, saját hizlalású sertései nagymértékben megkönnyítették az ápoltak ellátását. 1948 decemberében a külső gondozottak a rendes pénzellátáson felül tüzelőfa- és lisztsegélyt is kaptak. 1949 márciusában mindezeken felül egy alkalommal 20 kg burgonyával is segítette őket a város. A ferences nővérek 1950-ig szolgálták a szegénygondozás ügyét Baján. Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB): A második világháború után a győztes hatalmak által a fegyverszünet betartására és a kormányok működésének ellenőrzésére megalakított testületek voltak a legyőzött országokban a győztes hatalmak részvételével. Churchill és Sztálin 1944 októberében találkoztak, hogy megtárgyalják a háború utáni rendezést és a befolyási övezetek kérdését. A gyakorlatban a szovjetek ellenőrizték az általuk megszállt területeken a SZEB- eket. A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány küldöttsége 1945. január 20-án írta alá Moszkvában a Szovjetunióval a fegyverszüneti megállapodást, amely korlátozta Magyarország szuverenitását, és az egyezmény betartását a SZEB-re bízta. A szovjetek elutasították a brit és amerikai javaslatot, hogy a szovjet elnökletű SZEB csak a szövetségesek egyetértésével hozhasson határozatokat. Kompromisszumként a szövetségesek csak konzultációs jogot kaptak. A Szovjetunió a SZEB-et használta fel Közép- és Kelet-Európa országaiban az erőszakos hatalomátvétel elősegítéséhez. A Kommunista Párt politikai ellenfeleit likvidálták vagy elhurcolták a Vörös Hadsereg katonái. Az egyezmény további súlyos következménye az volt, hogy a SZEB a későbbiekben beleszólhatott a magyar választások szabályaiba, magyar állampolgárokat tartóztathatott le a magyar hatóságok beleegyezése nélkül. A SZEB elnöke Kliment Vorosilov marsall lett. A közölt iratok tanúsága szerint a SZEB-nek helyi meghatalmazottja működött Baján is 1945-1946-ban. Szükségpénz: Általában rendkívüli helyzetben, pl. háború idején az akadozó pénzforgalom pótlására kibocsátott, legtöbbször helyi érvényű pénzhelyettesítő. Az első világháború alatt és után, 1914-1920 között a forgalmi papírpénzek hiányának pótlására szükségpénzeket bocsátottak ki magyarországi polgári hatóságok, gazdasági szervezetek. A szükségpénzeket használták a magyar- országi hadifogolytáborokban, esetenként a környékükön is, valamint 1920-ig az oroszországi magyar hadifoglyokat őrző táborokban is. A Tanácsköztársaság idején 37 település bocsátott ki szükségpénzeket. Az intervenciós csehszlovák, francia, román és szerb csapatok a megszállás időszakában Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Szécsényben hoztak forgalomba pénzhelyettesítő szükségpénzeket. A szükségpénzeket kényszerárfolyamon, meghatározott körben a hivatalos forgalmi fizetőeszközökkel azonos módon és értékben használták. Baja polgármestere a pénzügyminiszterhez intézett 1945. január 14-i jelentésében arról számolt be, hogy megtették az előkészületeket szükségpénz nyomására, mert a város az aprópénz hiánya miatt nem tudta kifizetéseit lebonyolítani. Maga a szovjet hadsereg is bocsátott ki bankjegyeket. 1945 elején Baján a városi pénztárban közel 600 db ezer pengős 606
