Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
ében a város a múzeumi gyűjteményt, a közkönyvtárat olvasótermekkel, a képtárat, sőt egy kb. 200 személyes előadótermet is, elhelyezhesse. 1948-tól ez a pénzintézet bonyolította le a háborús kárt szenvedett lakóépületek helyreállítási kölcsönszolgálatát, és itt helyezte el betéti állományának egy részét 1948 augusztusában a gázgyár. Bajaszentistván (Szentistván): 1782- ben Pandúr, 1805-ben Kákony falvak lakóinak ideköltözésével bővült. 1863-ban község, 1873-ban nagyközség lett. Mint ilyen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. 1898-ig Szentistván volt a neve,ekkortólhívtákBajaszentistvánnak. Az 1930. évi XXX. te. Baja thj. városhoz, ezáltal Bács-Bodrog vármegyéhez csatolta. Ma Baja egyik városrésze, annak X. kerülete. Bara: Délszláv szó, jelentése: pocsolya. A bajai „Bara” a város déli részén volt. A Szabadság út - Lökért sor — Szent Antal utca határolta, ma lakóházakkal beépített terület. Elnevezése ma is ez. Bárányhimlő varicella. Fertőző betegség. Vírusa cseppfertőzéssel, a légutakon át jut a szervezetbe. A bőrön megjelenő vörös foltok erősen viszkető hólyagokká alakulnak, egy részük elgennyesedhet; pörkösödéssel, általában nyom nélkül gyógyulnak. A többnyire kisgyermek- korban lezajló, enyhe lefolyású (felnőttkorban általában súlyosabb) betegség immunitást ad. Begyűjtés (beszolgáltatás): Mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek beszerzése az állam részére közellátás, ipari nyersanyag, export, általában központi készletek képzése céljából. Magyarországon 1956 októberéig magában foglalta a kötelező beszolgáltatást (beadást), a szerződéses termeltetést, az állami felvásárlást és a természetbeni keresményeket. A beszolgáltatás egyik módszere a kötelező beadás volt, amely kötelezte a termelőket, hogy a mezőgazdasági termékek meghatározott mennyiségét a szabad felvásárlási árnál alacsonyabb, megszabott áron bocsássák az állam rendelkezésére. A kötelező beszolgáltatás megszüntetése után a mezőgazdasági termékeknek az állam részére történő beszerzését felvásárlásnak nevezik. Ennek fő módszere a termelők saját elhatározásból eladott termékeinek és terményeinek szerződéses és szabad felvásárlása. B-lista: Titkosított lista, amely a „Bizalmas” szó kezdőbetűjéről kapta a nevét. Ez a főként politikai okokból elbocsátott vagy áthelyezett közalkalmazottak jegyzéke volt. Magyarországon nagyarányú B-listázást 1920-ban és 1945-1946-ban hajtottak végre. Ez utóbbit Rajk László belügyminisztersége alatt. A „B-lista” rendelet végrehajtása súlyosan érintette Baja közigazgatását is. Az 1947. május 12-i polgármesteri jelentés szerint a rendelet miatt a városi alkalmazottaknak kb. 50%-át kellett elbocsátani. Az elbocsátások a városi közigazgatásban nagy összevonásokat és átrendezéseket tettek szükségessé. Baján a mérnöki hivatal (1 műszaki tanácsos, 1 főmérnök és 1 adminisztratív tisztviselő) a középfokú műszaki személyzet teljes B-listázása miatt minden apró-cseprő dologgal foglalkozni kényszerült. A városi adóhivatal zavartalan ügyvitele emiatt nem volt biztosítható, mert a megmaradt beosztottak egy része kezdő és szakképzettséggel nem rendelkező tisztviselő volt. Bolgárkertészet: Bolgár származású kertészek által Magyarországon az 1870- es években meghonosított kertgazdálkodási mód; a fogyasztópiachoz közel folytatott kisüzemi gazdálkodás viszonylag 588
