Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

nagy hozamát trágyázással, öntözéssel és a terület tökéletes kihasználásával éri el. Baján 1949-ben a Kis-Pandúr- szigeten szándékoztak bolgárkertészetet létesíteni.

Bükköny (Vicia): A pillangósvirágúak családjába tartozó egyéves vagy évelő gyom, illetve takarmánynövény. Levelei párosán szárnyasán összetettek, a levélgerinc kaccsá alakult. Értékes takarmány a szöszösbükköny (V. villosa).

Diftéria, torokgyík. Általában cseppfertőzéssel terjedő fertőző gyermekbetegség. A kórokozó baktérium (Coryne- bacterium diphtheriae) a nyálkahártyákon vagy a bőr sérülésein átjut a szervezetbe: megtelepedése helyén gyulladást, sejtelhalást okoz. A torok vagy a gége nyálkahártyájának duzzadása és a rajta képződő szürkés, vastag lepedék régen gyakran okozott fulladást. A baktérium toxinja súlyosan károsítja a szívizmot, az idegrendszert, a májat, a vesét és a mellékvesét. A gyermekek kötelező diftéria- védőoltása nyomán a szervezetben tartós immunitás alakul ki.

Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DÉFOSZ): Paraszti tömegszervezet Magyarországon 1948-1952 között. A parasztság politikai képviseletét ellátó parasztpártok háttérbe szorítása után 1948. december 18-án alakult a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, valamint az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége egyesítésével, a szegény- és középparasztság egységes érdekképviseleti szervezeteként. A működése középpontjába állított politikai feladatok- az állami agrárpolitika támogatása, az MDP befolyásának növelése, a szocialista építés és a téeszesítés propagálása a mezőgazdaságban dolgozók körében- háttérbe szorították az érdekvédelmi funkciót. Politikai tömegszervezetként

beépült az állam intézményrendszerébe, irányítása az MDP agrárpolitikai bizottsága hatáskörébe tartozott. A mezőgazdaság állami szektorában (gépállomások, állami és erdőgazdaságok) folyamatosan épültek ki az üzemi bizottságok 1949- 1950-ben. Hozzávetőlegesen 3300 falusi és 1100 üzemi szervezet létesült. Ezek keretén belül könyvtárakat létesítettek, esti tanfolyamokat szerveztek, amelyek részint a politikai rendszer tanainak propagálását, részint a szakmai továbbképzést biztosították. A DÉFOSZ hivatalos lapja a Szabad Föld volt. A DÉFOSZ 1952. január 19-én szűnt meg. Utóda a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók szakszervezete lett.

Duna-híd: A bajai Duna-híd 1906-1908 között épült, ekkor ez volt az egyetlen vasúti híd Budapesttől délre. A szövetséges légierő gépei 1944. szeptember 21-én lebombázták. A híd lerombolása elvágta Baját a Dunántúltól. A bajai városvezetés 1947. június végén kapta meg a közlekedésügyi miniszter leiratát, amelyben a bajai Duna-híd újjáépítését a hároméves terv keretében határozottan megígérte. A bajai Duna-hidat vasúti és közúti hídnak tervezték, amelynek előmunkálatai 1947-ben már folytak. Az újjáépült hidat 1950 decemberében adták át a forgalomnak.

Dunavölgyi Lecsapoló: A Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat közkeletű neve. 1909-ben alakult a Kunszentmiklós-Fülöpszállás- Akasztó vidékén lévő mocsarak lecsa- polására, és a lapos terület teknőiben összegyülemlő belvizek elvezetésére. Érdekeltségi területe 122 000 kataszteri hold. A 620 kilométert kitevő csatorna- hálózatát 1923-1929 között építették 7 millió pengő államkölcsönnel. Az időközben kitört gazdasági világválság miatt a nyert területek belterjes művelés alá vételét és az addig vízzel borított szike589