Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A levéltárak régtől fogva alapvető feladataik közé sorolják az őrzésükre bízott anyag legfontosabb részeinek folyamatos közlését. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára az elmúlt három és fél évtizedben több kötet megjelentetésével tett eleget ennek a kötelezettségének.

1 Ezek a kiadványok egyrészt biztosítják annak lehetőségét, hogy a közérdeklődés körébe tartozó iratok egy számottevő hányada a kutatókhoz és érdeklődőkhöz könnyebben eljusson, másrészt ezek publikálása az íratok anyagvédelmét is jelentősen segíti. A magyar levéltáros szakma sok évtizedre visszanyúló törekvése az, hogy a több évszázados írott emlékeinket, az egyre sérülékenyebb köteteket fokozottan védje. Ezért törekszik arra, hogy XVII. századi forrásaink minél nagyobb hányadát, a legfontosabb iratféleségek mindegyikét, vagy legalább azok kivonatát, regesztáját a lehetőségeket figyelembe véve - közzé tegye. E forrásanyag megjelenése is ennek a szakmai összefogásnak az eredménye. Közismert, hogy még a XVII. században is viszonylag kevés magyar nyelvű közigazgatási irat készült. A történettudományok rendkívüli vesztesége, hogy ezek aránytalanul nagy hányada részben az elemi csapások, főként pedig a háborús pusztítások áldozta lett. Kecskemét iratai is súlyos károkat szenvedtek először a Rákóczi szabadságharc idején,

2 majd pedig a II. világháború végén.

3 Mindezek ellenére máig a hódoltsági mezővárosok legjelentősebb írott forrását tudta megőrizni ez a város. Nem véletlen tehát, hogy Hornyik Jánoson kívül Salamon Ferenc, Takács Sándor és a későbbi évtizedekben az e korral foglalkozó szinte mindegyik történész megkerülhe-tetlennek tartotta ennek az iratanyagnak a kamatoztatását, vagy legalább az ezekből készült feldolgozások felhasználását. Az ebből az évszázadból történő első igen komoly forrásközlésre Hornyik János vállalkozott, aki 1861 és 1862-ben monográfiájának két kötetében tett közzé elsődlegesen leveleket és különféle hivatali utasításokat. A közelmúltban a megyei ' Hosszabb-rövidebb forrásközlések rendszeresen megjelentek az intézmény Bács-Kiskun megye múltjából c. (1-21. kötet) évkönyveiben. A bennük lévő feldolgozások áttekintését megkönnyíti TERENYI Éva, Bács-Kiskun megye múltjából. Levéltári évkönyv 1-19. repertóriuma. (A sorozat 20. kötete, 2005. 347-374.) Az önálló forráskiadványok jegyzékét a kötet végén közöljük. 2 Kecskemét város levéltárának történetét BÁL1NTNÉ MIKES Katalin dolgozta fel (Bács-Kiskun megye múltjából IX. 125-166. 1987.) 3 A háború végén történt iratpusztulásra vonatkozóan I. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei (1591-1711.) I. 8-24. 1996.