Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROS ÉS LAKOSSÁGA - Településszervezet

városba, aki minden téren érvényt szerzett a főúri família érdekének, akaratának.

206 Mivel a város önként nem mondott le megszerzett pallosjogáról, azt a Koháryak peres úton szerezték meg maguk számára.

207 A MEZŐVÁROS ÉS LAKOSSÁGA Településszervezet A XVII. századi Kecskemét városképéről keveset tudunk. A történeti néprajz a meglévő lehetőségeket sem használta még ki, így igen sok a fehér folt, nagy a bizonytalanság. A városképző tényezőkön belül itt is meghatározó volt a táji adottság, a Pestet, Budát Szegeddel és Temesvárral, a Dunántúlt a Tiszán túli részekkel és az Eger-Jászberény térségét Szabadkával (Nándorfehérvárral) öszszekötő utak kereszteződése. Legalább ennyire meghatározó maradt a mezőváros lakosságának a foglalkozása, és a fontosabb építő anyagok szűkössége. Hosszú időn át ezeknél fontosabb tényezők is hatottak: a város fejlődését, formálódását döntően meghatározták a több mint két évszázadon át megismétlődő háborús és polgárháborús viszonyok, az abból adódó pusztítások és az idegen hatalom jogiközigazgatási szerveződése. Miként az Alföld több más területén és a szomszédos mezővárosokban - Cegléden és Kőrösön - a nagyállat tenyésztéssel foglalkozó gazdák már a XIV. században halmaztelepülést hoztak létre.

208 Ennek szerkezete, sok-sok eleme a XIX. század derekáig fennmaradt, és a városról készült első térképek több e korból eredő sajátosságot megőriztek.

209 Miként erre már utaltunk, Kecskemét már a XIV. században a Homokhátság egyik legjelentősebb oppidumává vált, és a következő, háborúkkal teli évszázadokban különleges feladatok hárultak rá. Ez idő alatt nemcsak a Duna-Tisza közén élő falvaknak, kisebb mezővárosoknak lett sok alkalommal aziluma, hanem sokszor lett menedéke a környező kiskun településeknek, ahova veszély esetén nemcsak Izsák és Jakabszállás, Borbás és Szentkirály, hanem Szentes és Mindszent lakói is nem ritkán több évre otthonhoz jutottak. Rajtuk kívül évtizedeken át Tolna, Baranya és Somogy falvainak tucatjaiból indultak el kétségbeesett jobbágyok abban a reményben, hogy itt átmenetileg vagy véglegesen biztonságra lelnek. A Koháryak 1677 óta avatkoztak be közvetlenül a város életébe. 1691-ben Dul Mihály, Koháry István inspectora részt követelt magának a város határában levő egyik legelő felosztásában, ahol a szegényebb lakosok számára szőlők telepítését tették lehetővé. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1991. 19-43. BOROSY András. 1985. A magyar rendi kiváltságokra hivatkozva a nemesi vármegye 1693. március 13-án hozta meg ez irányú döntését: 2619 tsz. Cegléd és Nagykörös városszerkezetének fejlődését lényegesen jobban ismerjük. Ott kialakult a két beltelküség: a gazdasági udvar térben is elkülönült a belső fundustól. Nagykőrösön az aklok gyűrűszerűén vették körül a mezővárost a lakóházakat védelmező árokrendszeren kívül. NÓVÁK László, 1989.41-44. HORNYIK János, 1927. Melléklet.